Ha a gazdaság szereplői a beáramló pénz megszerzésére hajtanak, elhanyagolják a piaci versenyt, az innovációt – mondja Győrffy Dóra egyetemi tanár a HVG-nek adott interjúban, jelezve: az uniós pénzesőnek is vannak veszélyei.
Ahogy az elmúlt években mindig, ezúttal is többlettel zárta az év első hónapját az államháztartás.
Az év végi pénzszórásnak meg lett az eredménye, az ország államadóssága meghaladta a 38 ezer milliárd forintot, ezzel újra visszaugrott a GDP 81 százalékára. A háztartások adóssága is jelentősen nőtt, miközben a lakosság rengeteg készpénzt és bankbetétet halmozott fel, vagyis egyáltalán nem volt minden rendben a munkaerőpiacon, ahogy a kormány igyekszik lefesteni.
Ahogy arra sokan számítottak, valahogy a fideszes önkormányzatoknak jóval több egyedi támogatást adott a kormány, mint az ellenzéki és független vezetésűeknek.
Jelentős bevételkieséseket okozott az állami költségvetésnek a járvány és a válság, csak áfában 300 milliárd volt a mínusz. De nem ettől borult fel teljesen, hanem a kormány sokszor vitatható célú, féktelen pénzszórásától. A külügy büdzséje például közel négyszeresére hízott, Orbán kabinetirodájáé több mint kétszeresére.
Hiába a járvány és a válság, a kormány 2020-ban sem spórolta meg a decemberi pénzszórást. Ennek is köszönhetően a költségvetés brutális, a GDP 9 százalékát elérő hiányt hozott össze.
A kormány hatalmas, a GDP 6,5 százalékával egyenértékű hiányt vár az államháztartásban jövőre. Ebből 700 milliárdot fedez az idei év végi devizakötvény-kibocsátás, 1000 milliárdot adhatnak a lakosság állampapír-vásárlásai, 1600 milliárdot pedig az egyéb befektetők.
Egy hónap alatt 700 milliárd forint hiány jött össze a központi költségvetésben, november végére az összesített hiány így messze túllépte a 3000 milliárd forintot. A 2021-es költségvetés hiányát a kormány a GDP 6,5 százalékára emelte a törvénnyel elfogadott 2,9 százalékról.
A válság miatt az államnak az eddigieknél jobban kell költekeznie a pénzügyminiszter szerint. A nagyvállalatok beruházásait támogató program eredetileg 15 milliárdos keretét a kormány már 80 milliárdra tolta föl.
Az öthavi hiány az eredeti terv majdnem háromszorosa.
A járvány ürügyén és leple alatt a kormány komoly megszorításokat vezetett be az amúgy is nehéz helyzetben lévő települési önkormányzatokra. Még nem világos, hogy csak tovább akarják növelni a függőségüket, és politikai okból kellemetlen helyzetbe akarják hozni az ellenzék bástyáit, vagy pedig valami komolyabb átalakítást készítenek elő.
A 2021-es büdzsé a 2020-as áttervezett, nem nyilvános változatán fog alapulni, és ugyan szinte lehetetlen előre látni, a kormány szokás szerint jó korán átviszi az országgyűlésen. Érdekes módon a kormány a GDP-csökkenés mértékénél nagyobb adóbevétel-kiesésre nem számít, a kiadásokat számszerűen mindkét évben csak szinten tartják, vagyis alig pumpálnak új pénzt a gazdaságba.
A kormány az év elején spórol, hogy majd később lehessen osztogatni – így kezdődött 2019 után 2020 is.
Bár a tervezettnél többet költöttek nyugdíjra, egészségbiztosításra és gyógyító-megelőző ellátásokra, jó lett a mérleg.
A kormány még azt sem árulta el, mekkora hatása van a négygyerekes nők szja-mentességének, de Orbán Viktor máris kiterjesztené a háromgyerekesekre. Utóbbiak sokkal többen vannak, így ez már százmilliárdos bevételkiesést jelentene az államnak. Méghozzá minden egyes évben, amíg egy jövőbeli kormány be nem vállalja, hogy visszacsinálja az egészet.
Ezermilliárd forintnál is több pénz folyt be a költségvetésbe adókból 2019-ben a megelőző évinél. A kormány emellett összehozott ezermilliárd forint hiányt, a nyugdíj- és tb-kassza 235 milliárd forintos mínuszban zártak.
Tíz százalék fölött nőtt az átlagkereset, pörgött a kiskereskedelem és a lakáspiac. A magyar háztartások uniós összehasonlításban viszont még mindig szegények, és nagyok az egyenlőtlenségek. Az állam még mindig kövér, és sokat költ sportra.
A következő évek költségvetéseinek nagy nyertese az innovációminisztérium lesz, illetve a „kiemelt kormányzati magasépítési beruházások”. A katonaságra egyre több pénz jut majd, a belügyes szervezetekre viszont lényegében ugyanannyi. Az önkormányzatok támogatása csökken.
GDP-arányosan épp feleannyit tudtak költeni az önkormányzatok 2018-ban, mint 2010-ben. Saját bevételeik az inflációt figyelembe véve 900 milliárd forinttal csökkentek, a legnagyobb érvágást az szja helyben maradó részének elvétele jelentette. 2018-ban felpörögtek a beruházások, amiket főleg maradványokból és hitelekből finanszíroztak.
Eredetileg csak a GDP 0,4 százalékát költötte volna a magyar állam 2018-ban sportra, az év közbeni módosításoknak köszönhetően ez 0,8 százalékra, 320 milliárdra kúszott föl, miközben 128 milliárd forint bevételről mondott le sportszervezetek javára. A rendkívüli és az országvédelmi tartalékból 170 milliárdot költött a kormány, jobbára se nem rendkívüli, se nem országvédelmi célokra. Összességében a büdzsét sikerült ezer milliárd forinttal mellélőni.
