Kiadta értékelését a 2023-as központi költségvetés utolsó pillanatos, rendeleti módosításáról a Költségvetési Tanács (KT). Az értékelés szerint a rendelettervezet 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2023-ra, ez akkor valósulhat meg, ha a háború hatásai nem súlyosbodnak, és az egyéb kockázatok sem erősödnek. A KT szerint az elemzői várakozások tükrében a 1,5 százalékos növekedés nem túl optimista – azért tegyük hozzá, hogy a jegybanki előrejelzésnek ez a felső határa.

A kormányzati szektor eredményszemléletű hiánya a GDP 3,9 százalékára, míg a pénzforgalmi hiány 4,5 százalékra módosul.

Ezzel szemben Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi államadósság-finanszírozási terveket bemutató sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány elkötelezett a 3,5 százalékos hiány tartása mellett. Ezek szerint az elkötelezettség nem tartott túl sokáig.

A KT szerint a kiadási és a bevételi előirányzatok teljesíthetősége is kockázatos.

A bevételi oldalon az adóbevételek növekedésének optimista feltételezése, a kiadási oldalon az energiaköltségek okozhatnak meglepetést.

A rendelettervezet szerint az államháztartás központi alrendszerében (ebben az önkormányzatok nincsenek benne) a tervezett bevételek 36 355 milliárd forintot tesznek ki, ami a 2022. évi várható teljesítést 21,4 százalékkal haladja meg. A központi alrendszer kiadásainak összege 39 755 milliárd forint, az előző évi várhatónál 14,9 százalékkal több.

A kormány a vállalkozásoktól közel 4 ezer milliárd forint adóbevételre számít

A különadókból várt bevétel duplája a 2022-es várható teljesülésnek. Fogyasztási adókból a kormány 10,2 ezer milliárd forintot vár, ezen belül csak áfából 8 ezer milliárdot.

Személyi jövedelemadóból a kormány 4 ezer milliárd forint bevételt vár – a KT arra figyelmeztet, hogy a növekedés 2022-höz képest nagyobb, mint a várt béremelkedési ütem.

A központi alrendszeren belül a kormány fennhatósága alá tartozó központi költségvetés (ebben nincsenek benne a tb-kasszák és az elkülönült alapok) kiadásaira előirányzott 29 574,8 milliárd forint a 2022. évi várható teljesítés 115,8 százaléka. Jelentős, 12,3 százalékos növekmény a Társadalombiztosítási Alapok támogatásánál van, ezen belül a Nyugdíjbiztosítási Alapnál 15,7, míg az Egészségbiztosítási Alapnál 7,9 százalékos. Magyarán az eredetileg tervezettnél többet kell majd nyugdíjkiadásokra és az egészségbiztosítási kassza támogatására költeni. Ami persze nem meglepő, az infláció a vártnál sokkal magasabb lesz, ezért a kormány a várható inflációt követve januárban 15 százalékkal emeli a nyugdíjakat.

Ugyanakkor a Költségvetési szervek kiadásai 27,6, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál 33,7, míg a helyi önkormányzatok támogatásánál 10,5 százalékos csökkenést terveznek 2022-höz képest. Vagyis a kormány valóban spórolásra készül, például az önkormányzatokon.

Az energiaárak emelkedésének jelentős kompenzációján kívül a költségvetés a 2022. és 2023. évi magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz egyes fejezeteket érintően

– véli a KT.

A Rezsivédelmi Alap 2023. évi kiadási előirányzatainak összege a korábbi 670 milliárd forintról 2,610 milliárd forintra emelkedett. A lakossági fogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nőtt. Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett.

Az áIlamadósság-mutató csökkentése folytatódik 2023-ban is. Annak értéke a rendelettervezet szerint a 2022. év végére várt 74 százalékról 2023 végére 70,2 százalékra csökken. Elsősorban azért, mert a GDP számszerűen nagyot nő: 16,6 százalékkal.