A második negyedév végére a GDP 75 százalékára nőtt az államháztartás bruttó adóssága – mutatják az államháztartás előzetes pénzügyi számlái, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) publikált. Az adósság számszerűen (az Eximbankot is figyelembe véve) 52 727 milliárd forint volt.

Az államháztartás folyó egyenlege (nettó finanszírozási képessége) a 2023 második negyedévével záródó évben a GDP 8,6 százalékára rúgó hiányt mutatott, számszerűen 6 032 milliárd forint mínuszt. Ezzel szemben a háztartások egyenlege plusz 3 957 milliárd forint volt, a GDP 5,6 százaléka, elsősorban a kötelezettségek jelentős csökkenése miatt. Vagyis az ország folyó fizetési mérlegének elmúlt időszakban látott jelentős javulása mögött jelentős részben az áll, hogy a háztartások kötelezettségeinek aránya csökkent – nem függetlenül az ingatlanhitelezés összeomlásától.

Az adósság 2022 végén 73,3 százalék volt, Varga Mihály pénzügyminiszter áprilisban azt ígérte: „még idén 70 százalék alá mérsékeljük az államadósság arányát”.

A GDP-arányos adósság növekedése nem meglepő, a gazdaság negyedik negyedéve recesszióban van, miközben a költségvetés alaposan kiköltekezett. Június végére összejött az egész évre tervezett hiány 90 százaléka.

A költségvetést a Pénzügyminisztérium 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte, azonban még a második negyedév is pocsékul alakult, az egész év átlagát tekintve stagnálás, esetleg csekély GDP-csökkenés a legvalószínűbb. Ezzel együtt az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csökkenhet a tavaly év végi 73,3 százalékhoz képest, köszönhetően annak, hogy az infláció magasabb lesz a kormány által betervezett 15 százaléknál. Illetve várhatóan a harmadik negyedévben a gazdaság már kikászálódik a recesszióból, és lesz némi növekedés.

Ezzel együtt aligha elképzelhető – különösen, mert az adóbevételek is elmaradnak a várttól – hogy a kormány meg tudná úszni az év hátralévő részét további megszorítások nélkül. És/vagy a GDP 3,9 százalékára belőtt hiánycél elengedése nélkül.