A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és a jegybank belső szabályzatainak előírásait - közölte az MNB tavalyi tevékenységének vizsgálatáról szóló jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), amely szerint a jegybanknál több esetben történt jogsértés.
Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökével tárgyalt kedden Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos elsősorban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerződéskötési gyakorlatának ügyében.
Az Állami Számvevőszék elnökéhez fordult Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos, és azt kérte, hogy az ÁSZ vizsgálja meg a Magyar Nemzeti Bank szerződéskötési gyakorlatát.
Elharapózott a zűrzavar a kormány környékén: az Állami Számvevőszék keményen nekiment a büdzsének, és kiderült, hogy a kormánynak jelen pillanatban nem sok fogalma lehet arról, hogyan lehet megvalósítani a két hete benyújtott költségvetést. A Széll Kálmán-terv kétharmada elveszett, Matolcsy mellől pedig most vágták le a reformok "agyát", Kármán Andrást. Jobb híján jönnek az újabb adóemelések - és mutatóba egy kis szocpol. A jegybankháborúban a csapatok harcban állnak, Budai Gyula pedig éppen visszapattant az MNB zárt kapujáról.
Nem Simor András MNB-elnök elleni személyes támadás az Állami Számvevőszék készülő jelentése, és a számvevőszék nem vesz részt a jegybank elleni háborúban – reagált az ÁSZ külön közleményben a hvg.hu értesülésére. A számvevőszék fontosnak tartja leszögezni, hogy a jelentés nyilvánosságra kerülése előtt semmilyen információt nem adott ki róla.
Valószínűleg nem azt várta Budapest vezetése az önkormányzat számvevőszéki vizsgálatától, amit kapott. Az ÁSZ jelentésében a CET-projekten, a közútfenntartáson és az informatikán kívül nem szerepel olyan érdemi elmarasztalás, amely az előző ciklus gazdálkodását sötét színben tüntetné fel.
Járai Zsigmond után az Állami Számvevőszék is keményen nekimegy Simor Andrásnak a jegybank tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentésben - tudta meg a hvg.hu. Az ÁSZ-jelentés első változata a magas jegybanki fizetések és a magas kommunikációs kiadások mellett előveszi Simor ciprusi "offshore-ügyét" is. Eközben az MNB-ben is dúl a harc: a monetáris tanács a jegybank költségvetési elemzéseinek venné élét.
A fővárosi fejlesztések kockázatait, a források szűkülését, a ppp-konstrukciók előnytelenségét, a belső kontroll működésének hiányosságait, továbbá a közútfenntartással kapcsolatos szerződések célszerűtlen elszámolási gyakorlatát állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) abban a jelentésben, amelyet a fővárosi önkormányzat 2007 és 2010 közötti költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzéséről, a költségvetés-tervezés és a zárszámadás-készítés folyamatában kialakított belső kontrollok működéséről készített.
A 2010-es költségvetés az év második felében meghozott intézkedések következtében egy kézben tartott büdzsé volt, a hiányszám hozzávetőlegesen a tervezettnek megfelelően alakult - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a tavalyi zárszámadásról szóló parlamenti vitában, kedden.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 158 szakértőt bevetve, több mint 100 ezer munkaóra ráfordítással ellenőrizte a 2010-es költségvetés zárszámadását. Tulajdonképpen azt vizsgálták, hogy a költségvetést mennyire szabályszerűen hajtották végre, s a keletkező adatok mennyire voltak megbízhatóak. Ha csontvázakat nem is, de csontokat találtak.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint nagyon leszűkült a fővárosi önkormányzat pénzügyi mozgástere - írja a Napi Gazdaság.
Az elmúlt egy év komoly változásokat hozott az Állami Számvevőszék (ÁSZ) életében: az ÁSZ-nak új stratégiája van, megújult a tervezési folyamat, illetve a szervezeti felépítés, jelentősen javult a számvevőszéki munka hasznosulása, idén júliustól pedig hatályos az új ÁSZ-ról szóló törvény.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korrupcióellenes tevékenysége az integritás, a helyes magatartás kultúrájának erősítésével, és az ellenőrzések szerepének növelésével válhat hatékonyabbá, a korrupció elleni küzdelemben pedig az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre - derül ki az ÁSZ Kutató Intézetének (ÁSZKUT) legújabb tanulmányából.
A helyi önkormányzatoknál a legmagasabbak az eredendő - vagyis a jogállásból és a feladatkörökből adódó - korrupciós kockázatok - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei, úgynevezett integritás jelentése, amelyet európai uniós támogatással először készített el a szervezet a magyarországi költségvetési szervek működésében rejlő korrupciós kockázatokról.
Az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények közül elsőként a parlament hétfőn elfogadta az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló jogszabályt.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket az önkormányzatok által igénybe vehető, tisztán hazai fejlesztési célú támogatások összehangolására.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét és járuljon hozzá a "jó kormányzáshoz" - mondta az ÁSZ 2010. évi tevékenységéről szóló jelentés ismertetésekor a szervezet elnöke szerdán a parlamentben.
Simor András úgy véli, rendkívül erős jogosítványokat ad az Alaptörvény a Költségvetési Tanácsnak (KT), olyanokat, amelyeknél erősebbeket nehéz elképzelni. A jegybank elnöke szerint ezt a tanácsnak független, átlátható és célszerű működéssel, szakmailag megalapozott véleménynyilvánítással kell megszolgálnia.
Járai Zsigmond szerint jó irányba halad a magyar gazdaság. A Költségvetési Tanács elnöke az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által szervezett konferencián beszélt, és azt is mondta: beindult a növekedés, heroikus munkát végzett a magyar kormány.
Az MSZP szerint "államrendőrségként" működhet az Állami Számvevőszék (ÁSZ), ha a parlament elfogadja az új alaptörvényhez kapcsolódó első sarkalatos törvényt.
