Csattanós pofont kapott a kormány az Állami Számvevőszéktől, amely keményen nekiment a két hete benyújtott költségvetésnek, és több ponton rámutatott, hogy Matolcsy György tárcája hiányosan és meglehetősen kaotikus módon készítette elő a tervezetet. Az ÁSZ megállapította, hogy a közvetlen központi kormányzati bevételek 96,5 százaléka nincs háttérszámításokkal és jogszabályokkal megalapozva.

Az ÁSZ éles bírálata azért is meglepő, mert pár hete a Költségvetési Tanácsban csak Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tiltakozott a büdzsé tervezete ellen, Domokos László, a számvevőszék elnöke akkor még tarthatónak ítélte, és Járai Zsigmonddal együtt zöld lámpát adott neki.

A számvevőszék nem sokat talált a tavasszal bejelentett Széll Kálmán-tervből sem: a 2012-re tervezett 550 milliárd forintos megtakarításából 388 milliárd forintról - „alátámasztottság hiányában” - még részben sem tudott véleményt mondani. Márpedig, ha a kormány ilyen mértékben nem lesz képes megvalósítani a Széll Kálmán-tervet, bizonytalanná válik a jövő évre kitűzött hiánycél tarthatósága, és abbamaradhat az államadósság ellen hirdetett háború is, amiben a jelek szerint vesztésre állunk.

Kapkodás és zűrzavar a kormányban

A számvevőszék véleménye igazolta azt a gyanút, hogy a kormánynak egyelőre fogalma sincs arról, hogyan lehet végrehajtani a jövő évi költségvetést, ami kiolvasható abból is, hogy a kabinet irreális határidővel, csütörtökön arra kérte a tárcákat, találják ki, hogyan lehet megvalósítani a leírt számokat. Ennek ellenére a kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek a költségvetéshez mellékelt fejezeti köteteket, melyek lényege éppen ezeknek az intézkedéseknek a megfogalmazása.

Túry Gergely

A hét másik nagy meglepetése volt, hogy a kormány visszahívta a tavaly kiebrudalt Nemzetközi Valutaalapot. A kormány azt állítja, az IMF szakértői csak az önkormányzati rendszer átalakításában segítenek neki, nincs szó új hitelcsomagról. Fontos megjegyezni, ugyanakkor Járai Zsigmond szerint nem kizárt egy újabb magyar IMF-hitel.

Az elharapózó zűrzavar benyomását tovább fokozza, hogy távozik posztjáról Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára - mint arról a hvg.hu elsőként beszámolt. A volt jegybanki szakember kilépése csapás az Orbán-kormány számára, mivel az "agya/kidolgozója" volt a kormány gazdasági reformprogramjának - kommentálta az esetet egy külföldi elemző.

Adók és adóemelések dögivel

Az államtitkár távozásának bejelentése egybeesett a kormány újabb adócsomagjának benyújtásával. Ezzel a múlt ködébe vész az ígért jelentős adócsökkentés és az adórendszer egyszerűsítése. Jelentős adóemelések és újabb adónemek jönnek: megszűnik az adójóváírás, de bruttó 202 ezer forint felett marad a 27 százalékos adóalap-kiegészítés, és emelkedik az egészségügyi járulék is. Átírják a cafeteriarendszert, adóköteles lesz az üzleti ajándék, megbüntetik az ingatlanspekulációt, és fizetnünk kell, ha válni akarunk.

A kávé- és lekváradó egyelőre kimaradt a javaslatból, de jön a baleseti adó. Ha a kávéadó módosító javaslatként mégis bekerül a csomagba, beteheti a kaput jó néhány kis- és középvállalkozásnak.

Az adócsomaggal a keveset keresők nagyon rosszul járnak, és a beígért bérkompenzációról hivatalosan még egyetlen részletet sem közöltek. A hvg.hu értesülései szerint bruttó 170-180 ezer forintig kompenzálnák az adó- és járulékváltozások veszteseit, de csak annyira, hogy az idei nominális nettó keresetük megmaradjon, vagyis reálértéken csökkenni fog a bérük. Erre ráadásul tetemes közpénzt, összesen közel 150 milliárd forintot költ a kormány.

Nyugdíjadó is lesz

Pórul járnak a korhatár alatti nyugdíjasok is, mert a kormány benyújtotta a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Eszerint jövőre megadóztatják a nyugdíját annak, aki nem éri el az öregségi korhatárt, és a nyugdíjállományból nem tér vissza hivatásához. A rendvédelmiek bizonyos kor felett könnyített munkát is kaphatnak, ha viszont életmódjuk miatt rúgják ki majd őket, elvehetik tőlük járandóságukat.

A rokkantakon tervezett megtakarításról viszont a jelek szerint letett a kormány. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) a hvg.hu-nak megerősítette: nincs kormányzati döntés a jogosultsági rendszert alapjaiban befolyásoló rokkantsági felülvizsgálatokról. Ez valószínűsíti, hogy a Széll Kálmán-tervben beígért megtakarítások jövőre nem fognak érvényesülni, ahogyan azt korábban a hvg.hu megállapította a jövő évi költségvetés tervezete alapján.

Lesoványodva visszatért a szocpol

A miniszterelnök meghirdette az első Orbán-kormány idején megismert Fészekrakó-program újabb változatát, amelyet bajba jutott hitelesek is igényelhetnek. Legkevesebb két gyerek után jár a jövőben a szocpol. Igazolni kell azt is, hogy az egyik szülőnek van bejelentett munkája és nincs köztartozása. A vissza nem térítendő támogatás mértéke függ a gyerekek számától, a leendő lakás nagyságától és az energiahatékonyságtól. A kamattámogatás minden esetben legfeljebb öt évre jár, és vécé is kell hozzá.

Mivel kiderült, a kedvezményes végtörlesztésről szóló törvény nem teszi lehetővé, hogy a devizahitelesek kiszálljanak az adósságukból, a parlament módosítani fogja a szabályt. Rogán Antal javaslata orvosolná a törvénynek azt a hiányosságát is, ami miatt az építési hitelt felvettek közül volt, aki nem felelt meg a végtörlesztési szabályoknak.

Eközben egyre kiterjedtebbé válik a végtörlesztés miatt beinduló forinthitelezési verseny. A takarékpénztárak kezdték, de a héten az első nagybank is beszállt a küzdelembe.

Dúl a jegybankháború

Simornak a héten ismét nekiment Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke. A történet ugyanaz, mint korábban: Járai szerint komoly gondok vannak a jegybank gazdálkodásában és tanácsadói szerződéseiben, illetve az MNB-s fizetések is túl magasak. Simor viszont elmondta, hogy a jegybank jelentős megtakarításokat ért el, és a béreket is csökkenti folyamatosan. A hvg.hu információi szerint Járai forgatókönyvét másolva az Állami Számvevőszék is hamarosan beszáll a jegybank és Simor elleni hadjáratba az MNB tavalyi gazdálkodásáról készülő jelentésben. A számvevőszéki vizsgálat még nem zárult le, és az ÁSZ visszautasította, hogy Simor lejáratására készülne.

Az ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a jegybank elleni háború egyre intenzívebb: a monetáris tanács fideszes parlamenti többséggel megválasztott külső tagjai az MNB költségvetéssel kapcsolatos kommunikációját vennék kontroll alá, és Budai Gyula is megrohamozta a jegybankot, de csúnyán visszapattant.