Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt vizsgálta, hogy a főváros a vizsgált időszakban biztosította-e a költségvetési, a pénzügyi egyensúlyt, kedvezően változott-e a pénzügyi helyzete, az eladósodásának mértéke, valamint a hosszú távú fizetőképessége. Az ÁSZ azt is vizsgálta, hogy az önkormányzat működtette-e a belső kontrollokat, biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit és a gazdálkodás nyilvánosságát.

Ugyancsak a vizsgálat tárgya volt, hogy a Fővárosi Önkormányzat hasznosította-e a tavalyi számvevőszéki ellenőrzés megállapításait, javaslatait, valamint gazdaságosan és eredményesen látta-e el a közútfenntartási feladatokat.

Az ÁSZ megállapította, hogy 2007 és 2010 között a költségvetési bevételek az előző évi pénzmaradványokkal együtt fedezték a költségvetés kiadásait. A számvevőszéki jelentés szerint a tárgyalt időszakban 426 milliárd forintot „spórolt meg”, elsősorban olyan beruházások elmaradása vagy csúszása miatt, mint a 4-es metró, a csepeli szennyvíztisztító, a 2-es metró járműcseréje és az 1-3-as villamosok vonalának meghosszabbítása.

Fülöp Máté

A költségvetés rendben volt

A Fővárosi Önkormányzat pénzügyi helyzete, likviditása 2007 és 2010 között megfelelő volt, a rövid lejáratú fizetési kötelezettségeit a főváros – az egészségügyi intézmények kivételével – rendezni tudta. Tavaly év végén a főváros teljes adósságállománya 217,6 milliárd forint volt, ennek jelentős része – 172,7 milliárd forint – fejlesztési hitel, amelyet a főváros 20-25 évre vett fel, jobbára euró alapon, változó kamatozással.

Ugyancsak az év végén 88,4 milliárd forint le nem hívott hitelkeret állt rendelkezésre. A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hitelállománya 39,9 milliárd forintra rúgott, ennek döntő többsége, 36,3 milliárd forint a BKV-nál jelentkezett. Az ÁSZ megállapította, hogy a főváros szabadon felhasználható jövedelme a 2008-as 86,7 milliárd forintról 2010-re 26,6 milliárd forintra csökkent, miután az önkormányzat kifizette adósságszolgálati terheit.

Az ÁSZ szerint a következő évekre vállalt kötelezettségek fedezete csak akkor biztosítható, ha a számításba vett bevételek teljesülnek, valamint jelentős nagyságrendű fejlesztési kötelezettségeket a főváros nem vállal.

Repül a bálna

A főváros hosszú távú fizetőképességének szempontjából a CET projekthez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség jelent kockázatot; amely 25 évre mintegy 33,4 milliárd forintot jelent – állapította meg az Állami Számvevőszék. Mint írják, ez 13,2 milliárd forinttal több, mint amennyi a szerződésben szerepel. Ugyancsak a kockázatot növeli az ÁSZ szerint a beruházás megvalósításához felvett hitelhez kapcsolódó, csaknem 10 milliárdos fizetési kötelezettség.

„A Fővárosi Önkormányzat gazdálkodásában további kockázatot jelentenek az általa működtetett gazdasági társaságokkal, kiemelten a BKV Zrt.-vel szemben fennálló kötelezettségei, valamint a 4-es metró építése ütemezésének, illetve finanszírozásának esetleges módosításai” – olvasható a jelentésben. A BKV gazdálkodását az ÁSZ jelenleg is vizsgálja, a jelentést várhatóan az év végén hozzák nyilvánosságra.

A belső kontrollok működésével kapcsolatban az ÁSZ az informatikai feladatok szabályozatlanságát kifogásolta. A számvevőszék megállapította továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat közútfenntartási tevékenységének ellátása 2009-ben és 2010-ben nem volt gazdaságos; a közútfenntartási feladatok ellátását a főváros nem ellenőrizte, az elvégzett munkák minőségi színvonala pedig indokolatlan többletfeladatot okozott.

Az ÁSZ jelentése szerint a közútfenntartás ellátása az előző ciklusban nem volt eredményes, mert a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (Főkefe) a meghatározott határidőn túl, és nem a műszaki szakmai normáknak megfelelő minőségben valósította meg feladatait. A vizsgálat során kiderült, hogy „a közutak használati értéke hosszú távú fennmaradásához szükséges” összeget az elmúlt években a főváros nem biztosította.

CET a rakparton

Pataky Zsolt

Tájékoztassa, írja elő!

A számvevőszék azt javasolta Budapest vezetésének, hogy rendszeresen tájékoztassa a Fővárosi Közgyűlést a fennálló pénzügyi helyzetről, a bekövetkezett változásokról, az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalások teljesítési feltételeiről, továbbá, hogy készíttessen előterjesztést a közgyűlés részére, amelyben teljes körűen felmérik és bemutatják a Fővárosi Önkormányzat által ellátott önként vállalt feladatokat.

A számvevőszék azt is javasolta Tarlós István főpolgármesternek, hogy kezdeményezze a közgyűlésnél a közútfenntartási feladatokkal kapcsolatos pénzügyi elszámolási rend megváltoztatását. Az ÁSZ javasolta a főjegyzőnek, hogy a költségvetés tervezése és a pénzügyi-ellenőrzési folyamatok esetében használt informatikai rendszereknél írja elő az ellenőrzési feladatokat, és működtesse a belső kontrollokat.

Domokos László, az ÁSZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: a főváros mint a legnagyobb vagyonú önkormányzat gazdálkodása a jövőben kiemelt figyelmet kap. A jelentésből Tarlós István főpolgármester azt a következtetést vonta le, hogy a Demszky-éra utolsó éveiben a kontroll alig működött, szerinte a tervezett és a megvalósult költségvetés gyakran „szinte köszönő viszonyban sem volt egymással”.