Bár nagyon sokat lehet arról hallani, milyen negatív, káros hatása lehet annak, ha valaki folyamatosan a telefonján pörgeti a tartalmakat, a legtöbben már csak akkor veszik észre, hogy valami nem stimmel, amikor jelentkeznek az első fizikai tünetek. Ezek közé tartozik a nyakmerevség, a hüvelykujj fájdalma, vagy épp a szem szárazsága.
Szakemberek szerint ezek a tünetek jól mutatják, milyen hatása lehet a túlzott telefonhasználatnak, ugyanakkor a tudományos háttér árnyaltabb annál, hogy csak a képernyőidőt lehessen ezekért okolni – írja a Study Finds. A lap összeszedte, milyen kutatási eredmények születtek a témával kapcsolatban az elmúlt években.
Angolszász területeken az orvosok text necknek nevezik azt a testtartást, ami a mobilozással jár: a fej lefelé hajlik, a tekintet pedig a kijelzőre szegedőzik. A Work című tudományos folyóiratban megjelent gyógytornászati szakmai összefoglaló szerint ha ez a testhelyzetet tartósan fennmarad, megváltozik az izomaktivitási mintázat a nyaki és a háti gerincszakaszban. Emiatt a trapézizom – vagy más néven csuklyás izom – felső része és a nyak hátsó izmai – a nyakfeszítő izmok – fokozott igénybevételnek vannak kitéve, miközben tartják a fejet, amit a gravitáció húz lefelé. Az illető ezek miatt azt érezheti, hogy rendkívül feszülnek a vállai.
A lap szerint itt a tudományos bizonyítékok árnyalják az általános vélekedést. Egy 457 felnőtt bevonásával készült, 12 hónapon át tartó vizsgálat során a kutatók azt mérték meg, milyen szögben hajlítják előre a nyakukat az emberek mobilozás közben. Az eredmények szerint ez az adat nem jelezte előre, kinél alakul ki nyaki fájdalom egy évvel később.
Az eredményeket 2025 novemberében publikálták a Brazilian Journal of Physical Therapy című tudományos folyóiratban.
https://hvg.hu/tudomany/20260217_mobilok-sugarzas-daganatos-megbetegedesek-rak-ebx
Ehelyett a kutatók azt találták, hogy a rossz alvás 76 százalékkal, az elégtelen fizikai aktivitás pedig 2,5-szeresére növelte a vállfájdalom kialakulásának kockázatát. A gyógytornászok szerint a probléma megoldása egyszerű: ahelyett, hogy lefelé néznénk, inkább tartsuk a kijelzőt szemmagasságba, valamint tartsunk hosszabb szüneteket a mobilozásban.
Ezért fájhat az ujj
A szakemberek szerint a mobilozás miatt naponta több tucat alkalommal oldhatja fel az ember a készülékét, ami jelentősen megterheli az ujjak tövében található ínhüvelyt.
Az Indian Journal of Orthopaedics című tudományos lapban még 2025 novemberében jelent meg annak a vizsgálatnak az eredménye, amelybe 155 fiatal felnőttet vontak be. Ez kimutatta, hogy a napi feloldások száma és a képernyő előtt töltött idő is szignifikáns összefüggést mutatott a pozitív Finkelstein-teszttel. Ez utóbbi a De Quervain-kór – a hüvelykujjat mozgató inak gyulladásos betegségének – diagnosztizálására szolgáló klinikai vizsgálat.
Az eredmény: a résztvevők közel egyharmadánál pozitív eredményt mutattak ki a vizsgálatok.
Megoldásként a szakemberek azt javasolják, az emberek ne mindig ugyanazzal kézzel oldják fel a mobilt, és ne ugyanazzal az ujjukkal görgessék a kijelzőt.
Ezt csinálja a szemmel a mobilozás
Természetesen a mobilozás az ember szemére is negatív hatást gyakorol. Az Eye folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kijelző nézése gátolja a pislogási reflexet. Ennek megmérésére gyerekeket használtak, akiknek mobilon kellett játszaniuk. A pislogásuk száma a játék első percében az átlagos 20,8-ról 8,9-re csökkent, míg a pislogások közötti időtartam csaknem háromszorosára nőtt.
https://hvg.hu/tudomany/20240903_kepernyoido-telefon-gyerekek-iranymutatas
Emiatt kevesebb könny került a szem felszínére, ami szárazsághoz vezetett. A szakemberek a 20-20-20-as szabály betartását javasolják. Az ember 20 percenként nézzen nagyjából 20 láb – ez 6 méternek felel meg – messze lévő tárgyra 20 másodpercig. Ez nemcsak a szem fókuszálását segít megjavítani, de a pislogás gyakoriságát is visszaállítja.
Mi történik az alvással?
Erről már nagyon sok kutatási eredményt lehetett hallani, és mind ugyanarról szól: a kijelző által kibocsátott kék fény belenyúl a melatonin termelésébe, ami pedig hatással van az alvásra.
A Harvard Egyetem kutatói egy vizsgálatuk során azt hasonlították össze, miben különbözik, a 6,5 órán át tartó, kék fénynek való kitettség az ugyanilyen hosszú, erős zöld fénynek való kitettségtől. A tudósok azt találták, hogy a kék fény körülbelül kétszer annyi ideig nyomta el a melatonin termelődését, és kétszer akkora mértékben tolta el a cirkadián ritmust, mint a zöld fény esetében volt tapasztalható. Ez utóbbi 3 órát jelent 1,5 helyett.
Az orvosok azt tanácsolják, lefekvés előtt 2-3 órával már ne nézzen kijelzőt, vagy ha ez nem kerülhet el, akkor használjon az ember valamilyen szűrőt, ami megszűri a kék fényt.
A legfontosabb azonban az, hogy az ember vegye észre idejében a fenti fizikai jeleket, és váljon tudatosabb felhasználóvá. Ez segít ugyanis megőrizni a fizikai egészségét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
