Reggelre kitisztul a feje, ha ebben a pózban alszik
Agyunk anyagcseréje akkor a leghatékonyabb, ha egy bizonyos pózban alszunk éjszaka - legalábbis egy új kutatás szerint.
Agyunk anyagcseréje akkor a leghatékonyabb, ha egy bizonyos pózban alszunk éjszaka - legalábbis egy új kutatás szerint.
Hihetetlen, hogy a világnak 2015-ig kellett várnia arra, hogy valaki rájöjjön a nehezen ébredés ellenszerére.
Nemrég a váltott műszakban dolgozókat figyelmeztették arra, hogy komoly károkat okozhat a rendszertelen alvás, de hasonló eredményre jutott egy svéd kutatás, amely szerint egyetlen átvirrasztott éjszaka is veszélyes lehet.
Az alvás nemcsak óvja az emlékezetet a feledékenység ellen, hanem segít az emlékek könnyebb felidézésében - állítja egy friss tanulmány, amelyet mások mellett az Exeteri Egyetem tudósai jegyeznek.
Évezredek óta megfigyelt, évtizedek óta tudományosan is megerősített tény, hogy a megfelelően kiválasztott zene segít az elalvásban, és gyógyítja az alvászavarokat.
Két egészséges és két nagyon káros alvópóz létezik, most megtudhatja jó(ka)t használt-e eddig.
A Harvard alvásszakértője szerint mindkettő lehet, de az első ébresztőnél nagyon kell figyelnünk, hogy milyen döntést hozunk.
A vállalkozás és a kialvatlanság kéz a kézben jár. Pedig az üzleti siker fontos eleme, hogy tudjon jól aludni. Ez tanulható, és megszokás kérdése.
Új elmélet látott napvilágot a rémálmok eredetéről. Egy friss kutatás szerint nem szabad félni a rémálmoktól, sőt, meg kell becsülni őket, mert nagyban hozzájárulnak szellemi és lelki egészségünk fenntartásához. Nélkülük nem tudnánk feldolgozni a napi stresszt, legnagyobb szorongásainkat és félelmeinket sem.
A Harvard Business foglalta össze néhány pontban a munka hatékonyságáról szóló legújabb kutatások tanácsait, érdemes kipróbálni őket.
A kánikulában különösen jól jön ez a trükk, de bármikor segít az alvásban: a lábunk és kezünk szabadon hagyása becsapja az agyunkat és könnyebben elalszunk.
Az agykutatás egyik legérdekesebb és sokakat érintő témája a kialvatlanság hatása. Rosszabbnál rosszabb következményekkel jár, ha nem pihenünk eleget, egy összeállítás összeszedte a legveszélyesebbeket.
Szigorú közgazdasági értelemben nézve nincs túl sok gyakorlati haszna az alvásnak – azon kívül, hogy egy jelenleg alapvetőnek tűnő szükségletről van szó, amelynek kielégítése nélkül egyelőre mindenre alkalmatlanok vagyunk. Egyelőre. Alvásunk gyarmatosítása ugyanis már megkezdődött, első fegyvernemként az okos eszközöket vetik be. Értünk jönnek, nem ellenünk.
Az agykutatás legújabb eredményei korábban tényként kezelt megállapításokat cáfolnak, például van, aki egyáltalán nem álmodik.
Alvás közben mérsékelhetők a rasszista és szexista előítéletek egy amerikai kutatócsoport eredményei szerint.
Egy nő kipróbálta, hogy mi történik, ha napi 8 óra helyett csak 6 órát alszik egy héten át.
Élet és halál kérdése lehet a műtőben, a harctéren vagy egy rendőrségi akció során a váratlan körülményekre való helyes reagálás, a döntéshozatalt azonban jelentős mértékben megnehezíti a kialvatlanság, a krónikus alváshiány – ezt laboratóriumi vizsgálatokkal is igazolták amerikai pszichológusok, akik eredményeiket a Sleep szakfolyóirat májusi számában tették közzé.
Az elalvás sokszor még akkor sem könnyű, ha fáradtak vagyunk. Ilyenkor mindent bevetünk, hogy végre álom jöjjön a szemünkre, de egy skót kutatás szerint az ellenkezőjét kellene tennünk.
Az éjszaka és a nappal váltakozása a hormonrendszer működésére is hatással van, ami így nem csak az anyagcserét, hanem a hangulatot és a teljesítményt is befolyásolja. Annak, hogy a napi rutint nagyrészt a hormonok diurnális (napszaki) ritmusa alakítja, evolúciós magyarázata van a Semmelweis Egyetem szerint: mindig is nappal voltunk aktívabbak.
Egy amerikai kutatás szerint a szegények nem alszanak eleget, egy másik összeállítás szerint a gazdagok sem.