Az amerikai Illinois államban lévő evanstoni Északnyugati Egyetem szakértői a tudatalatti rasszista és szexista előítéletek erejét csökkentették azzal, hogy manipulálták az agy alvás közbeni tanulási folyamatát.

A kutatás eredményeit a Science című tudományos lapban mutatták be. A negyven résztvevővel zajlott teszt hatása legalább egy hétig tartott a szakértők szerint, akik úgy vélik, eredményeik nagy eséllyel felhasználhatók más helyzetekben is, de etikai kérdéseket is felvetnek – közölte a BBC.

A szexuális és faji előítéletek meglehetősen általánosak, de gyakran akaratlanok – mondták a kutatók, akik olyan tanulmányokból is idéztek, amelyek szerint az emberek számítógépes játékokban gyakrabban lőnek fekete bőrű ellenfélre, mint fehérekre, illetve munkaerő-felvételnél a nőkkel szemben azonos képességek esetén előnyben részesítik a férfiakat. 

A vizsgálat elején nyilvánosan is elérhető tesztekkel mérték a résztvevők előítéleteinek mértékét. Ezután "előítélet-ellenes tréninget" tartottak, arcokat társítottak a széles körben ismert sztereotípiákkal ellentétes szavakhoz.

Így női archoz olyan szavakat kötöttek, mint például a matematika, fekete bőrű arcokhoz pozitív kifejezéseket, például a napfény. A tréning során jellegzetes hangjeleket játszottak le, melyeket aztán halkan megismételtek egy kilencvenperces délutáni alvás során. 

A teszteket megismételve megállapították, hogy csökkent az előítéletek nagysága és az alvástréning hatása legalább egy hétig tartott.

"Nem vizsgáltuk a résztvevők más emberekkel való interakcióit, sem a másokról hozott döntéseit. Ilyen jellegű kutatásra még szükség van a módszer hatásának ismeretéhez" – fejtette ki Ken Paller, az egyetem kognitív idegtudományi programjának igazgatója. Véleménye szerint a technika bevethető lehet szenvedélybetegségek vagy egészségtelen táplálkozás ellen is.

Gordon Feld és Jan Born, a Tübingeni Egyetem kutatói szerint "ez az első tanulmány, amely azt demonstrálja, hogy a módszer hatásos lehet mélyen a memóriában gyökerező, régóta tartó, erős beidegződésű viselkedésreakciók esetében is". Ugyanakkor figyelmeztetnek arra is, hogy az alvás olyan sebezhető állapot, amelyben az emberek nem "akaratlagosan tudattalanok", a kutatást tehát etikai szempontból is meg kell vizsgálni. 

Paller szerint a vizsgálat hasonlóságokat mutat a szubliminális, vagyis tudatosság küszöbe alatt észlelt reklámüzenetekkel, melyekkel kapcsolatban jelentős etikai viták merültek fel.