Átalakítja egész tervezési rendszerét a NATO, hogy keleti határain azonnal léphessen, ha kell, ne csak felmentő seregként várják. Németország kezdeményezte, hogy az EU az orosz nukleáris ágazatra is terjessze ki a szankciókat. Miért kapott Angela Merkel kitüntetést? Válogatás a világsajtó írásaiból.
Múlt heti cikke után ezúttal véleményrovatában foglalkozik a Spiegel munkatársa a német cégek, és általában a német gazdaság magyarországi szerepvállalásával. Ha a német vállalatok azt hiszik, hogy lavírozással megtalálják a saját számításukat, azzal csak bűnrészesek lesznek az állami gengszterizmusban, írja publicisztikájában Michael Sauga.
Most egy megnyitandó lignitbánya ügyében kerültek szembe Németországban a „mezei” környezetvédők a zöldpárti gazdasági miniszterrel és a kisebb koalíciós társként zöldek vezette szövetségi tartománnyal.
A volt német kancellár az orosz energiafüggésről és a háború lehetséges befejezéséről is beszélt.
A volt német kancellár 2021 nyarán már nem volt tényező saját elmondása szerint.
Interjút adott Angela Merkel és Olena Zelenszka is, Lukasenka pedig állítja: nem küld katonákat Ukrajnába.
Az író egy friss interjúban fejtette ki a véleményét többek közt az orosz-ukrán háborúról, Orbán Viktor és Putyin kapcsolatáról, Angela Merkel örökségéről és a Nyugat hiszékenységéről.
Miért dicséri ennyire a visszavonult politikust Orbán Viktor? Netán be akar egyet húzni az utódnak, vagy tényleg hiányzik neki Merkel? Alighanem mind a kettő igaz, írja Matthias Krupa, az újság párizsi tudósítója.
Orbán eszmefuttatása abszolút kisebbségi véleményt jelent, miszerint Trump alatt nem tört volna ki a háborúskodás. Még végiggondolni sem lehet, milyen fordulatok következtek volna be a viszályban, ha még ő az elnök, illetve hogy milyen gyorsan kicsúsztak volna az események az ellenőrzés alól. Lapszemle.
A volt német kancellár szerint nem a gyengeség jele, ha valaki komolyan veszi azt, amit az orosz vezető mond.
Orbán Viktornak nincs igaza, amikor a világtól félti a magyarokat, de abban lehet, amikor azt állítja: ha Angela Merkel lenne Németország élén, most nem itt tartana a háború Ukrajnában. Nemrég könyvet írt a német kancellárról Kati Marton magyar származású amerikai író, újságíró, aki a hvg360-nak arról is beszélt: ha Orbán tényleg annyira intelligens, mint amennyire annak látszik, akkor le fog tenni az oroszbarátságtól, mert a nemzetközi közegben erre most van utoljára esélye.
Bár Németország legnagyobb ellenzéki pártja erősödött, a német kereszténydemokrata CDU még mindig ott tart, hogy eldöntse, merre induljon Angela Merkel távozása után. Nehéz kritizálni a Scholz-kormányt erőtlen Oroszország-politikája vagy elhibázott energiapolitikája miatt, ha az alapvető mulasztások főként a Merkel-kormányhoz köthetők. Ennek ellenére a CDU igyekszik újra kitalálni magát – most például bevezették a pártban a kötelező női kvótát.
A kereszténydemokraták arra a felismerésre jutottak, hogy búcsút kell inteniük Angela Merkel örökségének, mert az előző kancellár felelős azért a katasztrofális gazdasági, energia-, és külpolitikáért, amely éppen most esik szét, írja az amerikai lap.
Győzelemként és Putyin megosztó törekvéseivel szemben az EU egységének demonstrálásaként tálalták az uniós gázspórolási tervet, ami tele van kompromisszummal, és csak Magyarország szavazott ellene.
Meghatározó szerepet játszott a német–orosz politikai kapcsolatokban, s ezen belül az orosz energiától függésben az elmúlt csaknem negyedszázadban a korszak két kancellárja, akiknek megítélése az aktuális politikai közvéleményben eltérőbb nem is lehetne.
Első nagyobb nyilvános beszélgetésén vett részt a visszavonulása óta a volt német kancellár, az orosz-ukrán háborúról és a Vlagyimir Putyinnal régebben folytatott tárgyalásairól is beszélt.
Németország évtizedes hagyományokkal szakít, amennyiben hajlandó Ukrajnának nehézfegyvereket is juttatni – akkor is, ha maguk a szállítások csak akadozva indulnak majd.
A német lap szerint bizalmatlanságot kelt az EU-ban a kormány Putyin-barátsága, és több ország fél megosztani a magyar szervekkel a bizalmas titkosszolgálati értesüléseket, nehogy azok Moszkvában kössenek ki. Lapszemle.
Bár Berlin részben – kimutathatóan alaptalan – gazdasági, részben történelmi-erkölcsi érvekkel indokolja a Moszkvával szembeni visszafogott fellépést, Olaf Scholz már megtette az első lépést egy józanabb külpolitika felé: leállíttatta az Északi Áramlat II. vezetéket.
Harmadszori nekifutásra lett a német kereszténydemokrata CDU elnöke Friedrich Merz, akit 2002-ben Angela Merkel állított félre a párt élére vezető úton. Segített, hogy mostanra elfogytak az ellenjelöltek.
