Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Interjút adott a Spiegelnek Angela Merkel volt német kancellár, amelyben megvédte saját, Oroszországgal szemben engedékeny politikáját. Beismerte ugyanakkor: nem volt már ereje befolyásolni Vlagyimir Putyin orosz elnök döntéseit.
A volt kancellár azt mondta, 2021 nyarán próbált olyan európai tárgyalásokat összehívni, amelyeken Putyin mellett Emmanuel Macron francia elnök is jelen van, de – saját bevallása szerint – nem volt már elég hatalma ahhoz, hogy megtegye, akkor ugyanis már minden vezető tudta, hogy nem fog újraindulni a kancellári címért.
Angela Merkel 2021 augusztusában utazott utoljára Moszkvába. A látogatásról azt mondta, érezte, hogy hatalmának leáldozott, Putyinnak pedig szerinte csak ez számít. A volt kancellár azt mondta, jelzésértékűnek tartja, hogy míg Putyin korábban négyszemközt tárgyalt vele, legutóbbi találkozásukkor már Szergej Lavrov külügyminiszter is jelen volt.
Merkel a 2014-es, Oroszország és Ukrajna között egy rövid időre tűzszünetet hozó minszki békéről azt mondta, hogy egyetlen célja volt: némi időt nyerni Ukrajnának ahhoz, hogy felkészüljön az önvédelemre. A tűzszünetet azt követően kötötték meg a felek, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok kikiáltották a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elszakadását Ukrajnától, Oroszország pedig hivatalosan az ő kérésükre jelent meg először katonai szinten Ukrajnában azt követően, hogy szintén 2014-ben annektálták a Krímet.
A volt kancellár az interjúban kiemelte: nem bánta meg, hogy 2021-ben elköszönt vezetői posztjától, mivel úgy érzi, kormánya nem csupán az ukrán, hanem a moldáv, grúz, szír, valamint líbiai konfliktusokkal kapcsolatban sem tudott áttörést elérni. Hozzátette: mindegyik általa említett országban Oroszországnak is súlyos érintettsége van.
(Címlapképünk archív, 2008-ban készült.)
