A volt német kancellár túlbecsülte Európát, mert a mérsékeltebb erők 2015 óta sem boldogulnak a bevándorlás kezelésével, viszont a jobboldalnak igencsak könnyű a dolga – írja a migrációs helyzetről írt esszéjében az osztrák Standard külpolitikai szerkesztője.
Putyin C tervén, az AfD térnyerésén és Trump kudarcain kívül a mohácsi vész máig ható következményei is szóba kerültek a nemzetközi lapokban.
Angela Merkel csaknem öt évvel a visszavonulása után mutatta meg, hogyan szeretné, hogy emlékezzenek rá – vizuálisan. A róla készült portréfestmény – mely a német hagyományokba illeszkedően minden leköszönő kancellárról elkészül, úgy, ahogyan azt a portréalany szeretné –, nem szolgál újabb olvasattal Németország első női szövetségi vezetőjét illetően, viszont tovább erősíti a róla kialakult képet. És közben újra fellobbantja a vitát arról, van-e még helye a hagyományos politikusportréknak a 21. században.
A hatalomból 2021-ben távozott politikus az ötéves spétet azzal magyarázta, hogy szüksége volt némi távolságra ahhoz, hogy élvezni tudja az alkotási folyamatot.
A Nobel-díjas magyar író szerint lesz folytatása a volt német kancellárral folytatott magánbeszélgetésének, amelyre a Nobel Bizottság és a Svéd Királyi Palota közreműködésével került sor.
A berlini kancellária falán egymás mellett sorakoznak az ország eddigi kormányfőinek portréi. Néhányat közülük visszafelé tekintve alaposabban is érdemes szemügyre venni.
Míg Krasznahorkai regényhőse Merkellel folytat levelezést, a szerző el is beszélgethetett a volt kancellárral.
A miniszterelnök hosszú interjút adott az Axel Springer vezérigazgatójának, melyben sok más téma mellett arról is beszélt, hogy szerinte a liberálisok elárulták a szabadságot, és ha valaki szabadságharcos, annak szükségszerűen antiliberálisnak kell lennie. És azzal viccelt, hogy ha az Európai Bizottság élére kerülne, első gondolata az öngyilkosság lenne.
A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság mesterségesen tartja magasan az energiaárakat.
A volt német kancellár azért érkezett Budapestre, hogy bemutassa Szabadság című memoárját.
Az, amit az elmúlt tíz évben menekültválságként éltünk meg, sokáig az európai politika legmegátalkodottabb trükközése volt – állítja Gerald Knaus politikai elemző, az Európai Stabilitási Kezdeményezés alapítója. Szerinte az Ukrajnában zajló háborúval értünk el a valódi menekültválságig, és Gáza mutatja meg, mit jelent, ha tényleg zárva vannak a határok.
A 2015-ös menekültválság egyéni tragédiái lassan feledésbe merülnek, a krízis viszont még ma is hat a kontinensen: a politikai erőviszonyok megváltoztak, a szélsőjobb mind nagyobb teret nyer, Moszkva ügyesen keveri a migrációs lapokat, az integráció lassan halad, Európa küzd.
A menekültügyek egyik legjobb európai szakértője csupán propagandafogásnak tartja, hogy a magyar kormányfő annak idején Angela Merkel német kancellárt tette felelőssé a 10 évvel ezelőtt kezdődött menekültválságért, a rekordszámú bevándorlóért.
A volt német kancellár memoárját mutatja be a magyar közönségnek.
Tíz éve a Keleti-pályaudvarról elindult menekültcsoport politikai, sőt történelmi szereplővé vált. Meg lehetett volna ezt akadályozni? - teszi fel a kérdést a Die Zeit szerzője. Eközben a Times arról ír, hogy Trump globális olajembargót tervez Oroszország ellen, amely azokat az államokat is sújtaná, akik orosz olajat vesznek. Ez a HVG nemzetközi lapszemléje.
A volt német kancellár még mindig sérelmezi, hogy az amerikai elnök 2017-ben nem fogott vele kezet.
A jobboldali lap tényfeltáró főmunkatársa, Hans Martin Tillack azt derítette ki, hogy a nagy egyezség hat éve, a soproni városházán, a Páneurópai Piknik 30. évfordulóján jött létre a kancellár és magyar kollégája között. Viszont az Orbán Viktor és Angela Merkel találkozójáról szóló dokumentumok, amelyek a német–magyar fegyverkezési együttműködés indulásáról tanúskodnak, a jelek szerint eltűntek a német kancellári hivatal archívumából.
A szélsőjobboldalt kivéve csak vesztesei voltak a kétnapos szavazási huzavonának a német parlament alsóházában. A történtek hatása még nehezen kiszámítható a február 23-ai szövetségi választásra.
És hogyan kellene megálljt parancsolni Donald Trumpnak, aki császári udvarrá változtatja a világ hatalmi központját? Mi lesz Ukrajnával és Kínával? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, rendkívüli választás kiírása – készült már bizakodóbban is az új évre a német belpolitika.
