#aszály



„Józan paraszti ésszel nem tűnik logikusnak, miért rakunk kavicsot a Dunába, de most értelmet nyer” – több módszerrel próbálják emelni a hazai folyók vízállását

A folyóvizek természetes állapotához igazodnának azok a lépések, amelyek a kormány és a szakértők körében körvonalazódnak a jelenlegi kritikus vízállások megoldására. A megvalósítás így is évekbe telik, és jól látszik annak következménye, hogy 30-40 éve nem lehet kibeszélni a környezeti kérdéseket.






Videóriport: az aszálytól az Üvegtigris helyszínét adó Garancsi-tó is kiszárad

Tinnye és Piliscsaba között fekszik a Garancsi-tó, amely évszázadok óta a térség egyetlen nagyobb méretű állóvize. Az egykor kedvelt turistaútvonal, horgásztó és rendezvényhelyszín mára már főleg csak a parton álló Üvegtigris bódé miatt látogatott. Eljöttünk megnézni, hogy a tó utolsó néhány centimétere ad-e okot még bizakodásra, vagy egyik elsőként tűnhet el a Garancsi-tó hazánk állóvizei közül.












-121 centiméter a Duna Paksnál – mik ezek a különös vízügyi adatok, és miért mutathat negatív értéket egy vízmérce?

Megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy magyarázzák el, pontosan mit jelentenek a hőség, aszály idején egyre többször emlegetett adatok, mi alapján jelölték ki a vízmércéket, miért vannak ilyen jelentős eltérések az országon belül, és mit jelez a nulla pont, ha mínuszba is fordulhatnak a számok.


Nem hisznek a szemüknek a katasztrófaturisták – fotókon a Margit-sziget a soha nem látott apadás idején

Sorra dönti a negatív rekordokat a Duna vízállása, a vízügy szerdán már arra figyelmeztetett, hogy az emberek tartsák távol magukat a szabaddá vált mederszakasztól, legalábbis az ivóvízbázis védőterületein. A Margit-sziget azonban az Ínség-sziklánál is erősebb szimbóluma a szárazságnak, nem csoda, hogy érdeklődök hadát vonzza a helyszínre a szokatlan látvány. Munkatársaink is megnézték a sziget déli végét.