A HVG gazdasági összefoglalójában még vélhetően jó ideig megmaradnak az orbáni időszak egykori kedvencei. De azért persze nem csak velük foglalkoztunk a héten: volt sok szó Paksról, aszályról, utazásokról, oroszokról is.
Az emberi szervezet egyre nehezebben viseli ezeket a megterhelő időszakokat.
Kitört a felháborodás, miután a településvezető közölte, hogy szerződött egy mezőőrrel az aszály elől a faluba menekülő vadak kilövéséről. Utóbbi szerint nem is állapodtak meg.
Az agrártárca már szeptemberben elindítja a kifizetéseket, és az előleg mértékét 75 százalékra emelik.
A gyümölcsösökben a kiesés akár 70 százalékos is lehet, a bajok elleni védekezés ugyan megoldható, de iszonyú költségei vannak.
Már nem lehet hajózni a folyón, a torkolatnál pedig benyomult a sós tengervíz.
A lakosság java része meghallotta Magyar Péter szavát, az esti csúcsok idején visszafogta az áramfogyasztását, így a kritikusnak jelölt napokban sem omlott össze az ország energiarendszere. A hőség, szárazság, áramdiéta és Dunának drukkolás hetében kiderült az is, mekkorát kaszálhattak a NER utolsó teljes évében Mészárosék és társaik. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Míg Budapesten leginkább a Margitsziget szárazra került csúcsán készült szelfik száma jelzi az aszály súlyosságát, 150-200 kilométerre, az Alföldön lassan tényleg sivatagra emlékeztető vidéken küzdenek a gazdálkodók.
Közel 200 településen van érvényben valamilyen fokú ivóvíz-korlátozás. Van, ahol nem lehet locsolni, van, ahol már a nagyobb fogyasztók vízhasználatát is korlátozzák. Az ivóvízhiányhoz hozzájárul a Duna rekordalacsony vízállása is, de mégsem ez a fő oka. Akkor mitől fogy el hirtelen, és egyáltalán meddig folyhat még víz a csapokból?
Közben több ezer embert érintő csőtörések vannak Paks-Dunakömlődön és Emődön.
Nem akarjuk elkiabálni, de egyelőre úgy néz ki, tényleg túl vagyunk a mélyponton: ha lassan is, de mintha kezdene újra csordogálni a Duna.
A magyar külügyminiszter segítséget kért a szlovák kormánytól, és azt az ígéretet kapta, hogy ha majd esik náluk, akkor a többletvíz egy részét „elsőbbséggel” továbbítják.
A Duna budapesti vízállásának két végpontja között több mint 8 méter különbség volt a 2024. szeptemberi árvízcsúcs és a mostani, augusztus eleji történelmi aszályos mélypontot összehasonlítva.
A folyóvizek természetes állapotához igazodnának azok a lépések, amelyek a kormány és a szakértők körében körvonalazódnak a jelenlegi kritikus vízállások megoldására. A megvalósítás így is évekbe telik, és jól látszik annak következménye, hogy 30-40 éve nem lehet kibeszélni a környezeti kérdéseket.
Nem csak Paks, hanem a cernavodai atomerőmű működése is kérdésessé vált. A románok kreatív megoldásokkal operálnak.
Belépéstől kilépésig, azaz Rajkától Mohácsig követhetik nálunk a Duna vízállásának alakulását.
A Pozsega térségében folyó Orljavából, valamint a Varasd közelében húzódó Plitvicából tűnhet el a víz teljesen.
A szakértők szerint egészen új, másféle vízügyi stratégiára lenne szükség.
Tinnye és Piliscsaba között fekszik a Garancsi-tó, amely évszázadok óta a térség egyetlen nagyobb méretű állóvize. Az egykor kedvelt turistaútvonal, horgásztó és rendezvényhelyszín mára már főleg csak a parton álló Üvegtigris bódé miatt látogatott. Eljöttünk megnézni, hogy a tó utolsó néhány centimétere ad-e okot még bizakodásra, vagy egyik elsőként tűnhet el a Garancsi-tó hazánk állóvizei közül.
