Szükséghelyzeti támogatásról döntött az Európai Bizottság, amelyet az uniós mezőgazdasági tartalékból fizetnek ki. Az összes támogatás több mint felét a magyar gazdák kapják.
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
A gyümölcsfélék termelése a tavalyi kétharmadára, a kukoricáé 70 százalékra esett vissza. Csak a búza, az árpa és a szőlő zárt jó évet, utóbbit viszont az aranyszínű sárgaság tizedeli. A magas termelői árak miatt pénzügyileg nem zárt rossz évet a szektor.
Egyedül Örményországnak lehet víztartaléka Irán szomszédai közül, mert Irak, Afganisztán és Pakisztán szintén aszálytól szenved.
Az aszály kedvezőtlen, a meleg ősz viszont kedvező volt a hazai haltermelésnek, így a nagykerárak nem változnak karácsonyra tavalyhoz képest. Ha a kiskereskedők sem emelik az árréseiket, akkor egy kiló szeletelt ponty ára 4 ezer forint, a filézett afrikai harcsa kilója 4,5 ezer forint lesz.
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.
Esett némi eső, ismét életre kelt a Szalajka-forrás, a patak és a híres vízesés.
Raskó György szerint egy évtizedig évi 300 milliárd forintot kellene költeni vízvisszatartási programokra, hogy megfordítsuk a kiszáradást.
Tápiószelén található Európa egyik legnagyobb génbankja. Bordács Sándorral, a MATE adjunktusával beszélgettünk arról, miért fontos egy ilyen kutatóintézet, mivel járulhat hozzá ahhoz, hogy holnap is legyen mit ennünk vagy hogy legyenek árnyat adó fák.
Az eső hátráltatja a napraforgó és a kukorica betakarítását, ugyanakkor nagyon jól jön a kikelt repcének.
Valahol 60 százalékkal kevesebb eső esett az átlaghoz képest, és idén megdőlt a melegrekord is.
Egy friss kutatás szerint a Föld szárazságra hajlamos régióinak 74 százaléka nagy bajban lesz az évszázad végére, ezeken a helyeken ugyanis elhúzódó, súlyos vízhiányra lehet számítani.
Sorozatban harmadik éve olvadnak a gleccserek is, vizük emiatt 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet.
Az extrém időjárás miatt ma csak maga ellen dolgozhat a kertész a kertjében, ha a megszokásokat követi. A hőségnapok száma ugyanis épp úgy növekszik, mint az aszályos időszak után a talajromboló viharos esők vagy a jégverések kockázata. A műgonddal kikapált ágyások, az ősszel akkurátusan összegereblyézett, majd növényi hulladékos zsákban elszállított lomb és nyesedékek ráadásul ezen csak rontanak, növelik ugyanis a vízhiányt és a talajeróziót. A kertben kifizetődőbb a lustaság – ha annak mulcsozás a neve.
A bodza felvásárlási árai nem követik a minimálbérek és az energiaköltségek emelkedését, ráadásul az aszály tönkreteszi a termést.
A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40 százalékából füves puszta lehet.
Van Magyar Péter tízpontos választási programjának olyan része, amelyről már most lehet tudni, hogy betarthatatlan, de olyan is, amely akár egy Tisza-kormány első munkanapján teljesíthető.
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
