#aszály



Erőművek szunnyadnak, alig pakolt kereskedőhajók vergődnek az egyre durvábban kiszáradó Duna miatt Európa-szerte

Németországtól Romániáig óriási gondot jelent a mindenütt rendkívül alacsony vízállásokat produkáló Duna: a folyami áruszállítást teljesen a feje tetejére állítja, és sorra kell miatta visszafogni az atom- és szénerőműveket is. Egy magyar kereskedőcég szakértőjének segítségével néztük meg, pontosan hogyan változik meg az apadó vízszinttel az árumozgatás a Dunán.














Cseppfolyós szolidaritás: itt vannak a hidrofeminista művészeti projektek extrém aszály idejére

Thalész szerint az őselv a víz: minden víz, és minden vízből lesz – utal Arisztotelész Metafizikájában az első filozófusra, aki nem mitikus ősökkel, hanem egy anyag megjelenésével magyarázta a világ eredetét. Ma a kortárs képzőművészet és a kritikai elmélet is határozottan a folyékony ősanyag felé fordul: napjainkra a thalészi kozmológia radikális, poszthumanista sőt feminista irányt vett. A kortárs diskurzusban hidrofeminizmus néven ismertté vált vízbázisú elmélet a folyadékok közösségére, az áramlásra és a bolygó szintű materiális összetartozásra helyezi a hangsúlyt – ami egyre határozottabb aktualitást nyer a várhatóan extrém aszályhelyzetet hozó idei nyár elején.



Lehet-e valódi eredménye a Tisza vízügyi cselekvési tervének?

Magyar Péter egyik első miniszterelnöki intézkedése volt, hogy vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet idén új fokozatra kapcsol, ahogy több szakértőtől is hallani lehetett, 1901 óta ez volt a legszárazabb április, amely nyomán jelenleg hétbalatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból. A Közös költség legújabb adásában Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki részt vesz abban a munkacsoportban is, amelynek a feladata a cselekvési terv összeállítása. Mennyire súlyos a jelenlegi aszályhelyzet? Hogyan lehet gyorsan és hatásosan fellépni a talajvíz megtartása érdekében? Mennyi idő alatt érhető el változás, és milyen források állnak rendelkezésre? És milyen gazdasági következményekkel jár, ha nem lépünk időben? A Közös költségben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.