Történelmi aszály sújtja Németországot
Az elmúlt 140 évben csak kétszer esett ennyire kevés eső az országban.
#aszály
Több milliárd forintot ad a kormány az aszály elhárítására
A drogellenes hadjáratukra is milliárdokat csoportosítottak át.
Mostantól működik az Aszályvédelmi Operatív Törzs
A kormány az aszály elleni védekezést is az élelmiszerárakkal hozza összefüggésbe.
Orbán Viktor új operatív törzs létrehozását jelentette be
Az Aszályvédelmi Operatív Törzs nem meglepő módon az idei évre előrejelzett szárazságra és annak hatásaira fog majd reagálni.
Már most olyan nagy az aszály, hogy a gazdák porba vetnek a Dél-Alföldön
Már negyedik éve nincs elég talajvíz ahhoz, hogy a magok kicsírázzanak, ezt csak öntözéssel lehet elérni.
Hatalmas aszály várható Magyarországon az előrejelzések szerint
Rendkívül szomorú képet mutat a felszín alatti vizeink állapota az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hidrológiai előrejelzése szerint.
Képek: turisták nyüzsögnek az apadó Duna medrében Budapesten
Lelkes nézelődők fotózták vasárnap a Dunát a Margit-szigetnél, látványosan kevés víz van a mederben. Jövő héten érkezik valamennyi csapadék.
Jól jött, hogy kemény fagyok voltak, de esőből sokkal több kéne
Az esőre nagy szükség van, ugyanis az elmúlt hónapok csapadékösszege jócskán elmarad a sokéves átlagtól, a felső egy méteres talajrétegből 20–80 milliméter nedvesség hiányzik.
És akkor az USA új elnöke mégsem Elon Musk, hanem Vlagyimir Putyin
Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar kormány, amit az EU kért a gazdaságpolitikában; gyengülni kezdett a forint, miután Orbán Viktor megmondta, hogy erősödni fog. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Eljött az évtizedek óta várt fordulat: pofonegyszerű módszerrel küzdene az aszály ellen a kormány
Évszázados gyakorlatot vizsgált felül a vízügy: már a földek elárasztására biztatja a gazdákat ahelyett, hogy szó nélkül elvezetné a víztöbbletet. Aki bevállalja, csütörtöktől jelentkezhet vízborításra szánt parcelláival az erre fejlesztett online felületen. Készüljön azonban, hogy nem választhatja meg, mikor jöjjön a víz, és az sem biztos, hogy könnyen le tudja majd ereszteni, ha itt lenne az ideje. A fejleményt a független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról.
Baljós előjel: nagyobb a csapadékhiány Magyarországon, mint a 2022-es aszálykatasztrófa előtt volt
Csak lassan és akadozva pótlódott a tavalyi aszály után a talajok nedvességtartalma. A 90 napos csapadékmennyiség messze a sokéves átlag alatt van, a talajban is bőven lenne még helye a víznek, és a talajvízszint is méterekkel elmarad a megszokottól. A meteorológus szerint még semmi sincs veszve, hozhatnak elég esőt a következő hónapok, igaz, az elmúlt években többször is megtapasztalt száraz tavaszt sem zárhatjuk ki. Ha beüt az utóbbi, újabb aszályos évre készülhetünk.
2024 a legmelegebb év volt 1901 óta
Tavaly a középhőmérséklet országosan 2,1 fokkal haladta meg az 1991-2020-as években mért átlagot.
ENSZ: 124 ezer milliárd forintnyi kárt okoz évente a szárazság
A világszervezet szerint erdőtelepítésekre, jobb talaj- és vízgazdálkodásra lenne szükség, hogy javuljanak az életfeltételek a Földön.
Gyilkos viharok veszélyére figyelmeztetett a német külügyminiszter az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája előtt
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.
Akkora hatással van az ember a Földre, hogy már a vízkörforgás is kibillent az egyensúlyából
Egy nemzetközi tudósokból álló csoport szerint katasztrófával fenyeget, hogy a történelem során először nem a természetes módon működik a Föld vízkörforgása. A csapadékra, mint az édesvíz forrására többé nem lehet számítani.
Kikísértük az országból az aszály után érkezett sok vizet a Dunán, de miért tarthattunk vissza belőle csak keveset?
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
És akkor az egyik Orbán bemutatta a nagy tervét, majd pechjére a másik Orbán is
Az árvíz után komoly gazdasági reformokat ígért a miniszterelnök, de szinte semmi nem lett belőlük; már az is elérhetetlenül nagy GDP-növekedésnek tűnik, ami korábban a leggyengébb forgatókönyvnek számított; elkezdték számolni, mekkora károkat okozott az időjárás. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az amnesztia mellékhatása: senki sem akar legálisan kutat fúratni
Hiába hatályos az év elejétől a kútamnesztia, az eddigi legforróbb és legszárazabb nyáron sem fúrattak több kutat a magyarok, mint korábban – legalábbis legálisan. Az illegális kutak viszont veszélyesek a használókra és az ország vízkészleteire is, és éppen azok kerülnek a legrosszabb helyzetbe, akik betartanák a törvényeket, és akiknek tényleg szükségük lenne a vízre.
Annak a mérlege, ahogyan a kormány kezeli a klímaváltozás drámai hatásait, egyelőre dupla nulla
Nincs az a pénz, ami elég lenne a klímaváltozás okozta károk megelőzésére, de a magyar kormány nem is feltétlenül azon dolgozik, hogyan lehetne okosabban gazdálkodni vagy hozzájutni az uniós pénzekhez. Kivétel, ha akkumulátorgyárakról van szó.
Égi áldásként jött az eső a magyar földekre, megmentheti az őszi vetést
Az ország legnagyobb részében az előrejelzéseknél kevésbé volt viharos az elmúlt néhány nap, az áztató esők menthetik meg az őszi vetést. Olyan mértékű volt az elmúlt hónapokban a szárazság, hogy belvíz csak a legrosszabb vízgazdálkodású területeken okozhat gondot.
