#aszály

Úgy gyorsul a klímaváltozás, hogy már a 2022-es aszályról sem mondhatjuk biztosra, hogy csak 100 évente egyszer fordulhat elő

Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján. 









A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország

A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.



zCast: Van, ahol már menteni való béka sem maradt – beszélgetés kiszárított tájakról, kibetonozott patakokról és hódokat utánzó aktivistákról

Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?


Szárazra beszélem a számat, de amíg nincs Armageddon, senkit nem érdekel – Gyuricza Csaba professzor arról, hogy a szántást felejtsük el

Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. 




Készül a karácsonyi menü: a halak megúszták az inflációt

Az aszály kedvezőtlen, a meleg ősz viszont kedvező volt a hazai haltermelésnek, így a nagykerárak nem változnak karácsonyra tavalyhoz képest. Ha a kiskereskedők sem emelik az árréseiket, akkor egy kiló szeletelt ponty ára 4 ezer forint, a filézett afrikai harcsa kilója 4,5 ezer forint lesz.



Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy

Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.