Megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy magyarázzák el, pontosan mit jelentenek a hőség, aszály idején egyre többször emlegetett adatok, mi alapján jelölték ki a vízmércéket, miért vannak ilyen jelentős eltérések az országon belül, és mit jelez a nulla pont, ha mínuszba is fordulhatnak a számok.
Sorra dönti a negatív rekordokat a Duna vízállása, a vízügy szerdán már arra figyelmeztetett, hogy az emberek tartsák távol magukat a szabaddá vált mederszakasztól, legalábbis az ivóvízbázis védőterületein. A Margit-sziget azonban az Ínség-sziklánál is erősebb szimbóluma a szárazságnak, nem csoda, hogy érdeklődök hadát vonzza a helyszínre a szokatlan látvány. Munkatársaink is megnézték a sziget déli végét.
A csontok szakszerű feltárására hívott szakemberek vezetője szerint a tudomány számára fontos leletről van szó, de szenzációnak nem nevezné a maradványok előbukkanását.
Mivel a hőség fokozódik, a következő napokban nem valószínű, hogy javulni fog a helyzet.
Németországtól Romániáig óriási gondot jelent a mindenütt rendkívül alacsony vízállásokat produkáló Duna: a folyami áruszállítást teljesen a feje tetejére állítja, és sorra kell miatta visszafogni az atom- és szénerőműveket is. Egy magyar kereskedőcég szakértőjének segítségével néztük meg, pontosan hogyan változik meg az apadó vízszinttel az árumozgatás a Dunán.
Az egymilliárd forintot közelíti az aszály miatt benyújtott kárigény, ami 2022-ben is csak feleekkora volt, és még csak egy biztosítótársaságról beszélünk.
A jelenlegi aszályos időszakban a vízfogyasztás a hőmérséklet emelkedésével hirtelen, ugrásszerűen növekedhet, ezért kérik takarékosságra az embereket.
A talaj az ország túlnyomó részében kritikusan száraz.
Parton ragadt hajók, új homokzátonyok, előbukkant hajóroncsok, veszteglő uszályok – rekordalacsony a Duna vízszintje déli szomszédainknál, és nálunk sem jobb a helyzet.
Csapdába ejtett az iszap egy vállalkozó kedvű férfit, aki pánikba esett, és segítséget kért.
A talajból 150 milliméter csapadék hiányzik, a napraforgó rosszabb állapotban van, mint 2022-ben, a kukorica visszafordíthatatlan károkat szenvedett.
2003 óta nem volt ilyen alacsony, a szomszédos Cseke-tóba már nem is tudnak vizet juttatni belőle.
A klímakutatók szerint azonban nem a rendszer okozza az aszályt.
Élesben, a klímaváltozás közvetlen hatásaival szembesülve kell felépítenie a kormánynak a környezetvédelmi apparátust, hiszen 16 éve minisztériuma sem volt a területnek. A szakma egyelőre bizakodva figyel, de vannak ellentmondások a klímacélok és a Tisza választási programja között.
A hőhullámot lezáró hidegfront jóval kevesebb helyen hozott érdemi esőt, mint arra korábban számítani lehetett. A talaj már most olyan száraz, mint átlagos években augusztus közepére.
Az igazán durva drágulást idén még megúszhatjuk, 2027-ben azonban okozhat bajokat, ha az aszály mellé megérkezne a tartós műtrágyahiány is.
Európában 2100-ra 127 millió embert fenyeget az elszegényedés veszélye, ha nem változik a globális klímapolitika. Magyarországon már most is érezhető a negatív hatás.
Thalész szerint az őselv a víz: minden víz, és minden vízből lesz – utal Arisztotelész Metafizikájában az első filozófusra, aki nem mitikus ősökkel, hanem egy anyag megjelenésével magyarázta a világ eredetét. Ma a kortárs képzőművészet és a kritikai elmélet is határozottan a folyékony ősanyag felé fordul: napjainkra a thalészi kozmológia radikális, poszthumanista sőt feminista irányt vett. A kortárs diskurzusban hidrofeminizmus néven ismertté vált vízbázisú elmélet a folyadékok közösségére, az áramlásra és a bolygó szintű materiális összetartozásra helyezi a hangsúlyt – ami egyre határozottabb aktualitást nyer a várhatóan extrém aszályhelyzetet hozó idei nyár elején.
Magyar Péter egyik első miniszterelnöki intézkedése volt, hogy vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos László élő környezetért felelős minisztert. Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet idén új fokozatra kapcsol, ahogy több szakértőtől is hallani lehetett, 1901 óta ez volt a legszárazabb április, amely nyomán jelenleg hétbalatonnyi víz tűnt el a magyar talajokból. A Közös költség legújabb adásában Pitner Gábor vendége Timár Gábor geofizikus volt, aki részt vesz abban a munkacsoportban is, amelynek a feladata a cselekvési terv összeállítása. Mennyire súlyos a jelenlegi aszályhelyzet? Hogyan lehet gyorsan és hatásosan fellépni a talajvíz megtartása érdekében? Mennyi idő alatt érhető el változás, és milyen források állnak rendelkezésre? És milyen gazdasági következményekkel jár, ha nem lépünk időben? A Közös költségben ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a választ.
