1901 óta nem volt olyan száraz áprilisunk, mint idén
Az átlagos csapadékmennyiség tizede hullott le az elmúlt hónapban.
#aszály
A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Az Európai Bizottság 4,2 milliárd forintot ad a magyar gazdáknak a tavalyi aszály miatt
Szükséghelyzeti támogatásról döntött az Európai Bizottság, amelyet az uniós mezőgazdasági tartalékból fizetnek ki. Az összes támogatás több mint felét a magyar gazdák kapják.
zCast: Van, ahol már menteni való béka sem maradt – beszélgetés kiszárított tájakról, kibetonozott patakokról és hódokat utánzó aktivistákról
Mit jelez, hogy idén talán már nem is kellenek a békamentők a Hajta-mocsár melletti főútra? Miért bontják az árvízvédelmi gátakat Észak-Rajna-Vesztfáliában? A Kárpát-medence kiszárításáról, ennek katasztrófális hatásairól és a lehetséges megoldásokról esik szó a zCast friss, vizes adásában. A vizes élőhelyek regenerációjának kérdéseit Csala Dániellel, a Nem víznek való vidék YouTube-csatorna szerzőjével és Réder Ferenc biológus-mérnökkel, a Patakrevitalizáció oldal gazdájával járjuk körbe. Szó lesz a „borzasztóan, kegyetlenül rossz”, és évről évre romló helyzetről, a víz pótlásának lehetőségeiről, hódokról és az őket utánzó vízőrzőkről. De vajon mi dolguk van a vízi rágcsálóknak a New York-iak ivóvízével?
Szárazra beszélem a számat, de amíg nincs Armageddon, senkit nem érdekel – Gyuricza Csaba professzor arról, hogy a szántást felejtsük el
Ott nem megoldás az öntözés fejlesztése, ahol kétszer annyi nedvességet engednek elpárologni a talajból, mint amennyi vizet kilocsolnak rá. Szántani nem kell, a vízpótlás forrásaként pedig tisztított szennyvizet is fel lehetne használni – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
A KSH számai is mutatják, mennyi csapást szenvedett el idén a mezőgazdaság
A gyümölcsfélék termelése a tavalyi kétharmadára, a kukoricáé 70 százalékra esett vissza. Csak a búza, az árpa és a szőlő zárt jó évet, utóbbit viszont az aranyszínű sárgaság tizedeli. A magas termelői árak miatt pénzügyileg nem zárt rossz évet a szektor.
Iránban már akkora a szárazság, hogy a szomszédos országoktól vennének vizet
Egyedül Örményországnak lehet víztartaléka Irán szomszédai közül, mert Irak, Afganisztán és Pakisztán szintén aszálytól szenved.
Készül a karácsonyi menü: a halak megúszták az inflációt
Az aszály kedvezőtlen, a meleg ősz viszont kedvező volt a hazai haltermelésnek, így a nagykerárak nem változnak karácsonyra tavalyhoz képest. Ha a kiskereskedők sem emelik az árréseiket, akkor egy kiló szeletelt ponty ára 4 ezer forint, a filézett afrikai harcsa kilója 4,5 ezer forint lesz.
Tényleg komolyan gondolják Iránban, hogy 1000 kilométerrel odébb költöztessék Teheránt a vízhiány miatt?
Iránban nemcsak az aszály miatt konganak az ürességtől a víztározók, hanem azért is, mert dilettáns módon használják a vizet, különösen a mezőgazdaságban. Az államfő pedig nem fél riogatni a népet.
Régen kellett az országnak ennyire, hogy essen az eső novemberben: már apokaliptikus forgatókönyvvel is számol a vízügy
Késik a talajok feltöltődése nedvességgel. Az utóbbi egy évben az egyetlen március kivételével minden hónapban kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál, a talajok mélyebb rétegei kritikusan szárazak, és szokatlan módon még nem indult meg a feltöltődésül. Ha novemberben nem hullik legalább átlagos csapadékmennyiség, akkor apokaliptikus forgatókönyvre készülhetünk a vízügy szerint.
Visszatért az élet (és a víz) a Fátyol-vízesésbe Szilvásváradnál
Esett némi eső, ismét életre kelt a Szalajka-forrás, a patak és a híres vízesés.
600 milliárd forintos is lehet a mezőgazdaság idei aszálykára
Raskó György szerint egy évtizedig évi 300 milliárd forintot kellene költeni vízvisszatartási programokra, hogy megfordítsuk a kiszáradást.
Mi köze Noé bárkájának a banánok pusztulásához? És miért jó, ha egy kosárcsapatban van alacsony játékos is?
Tápiószelén található Európa egyik legnagyobb génbankja. Bordács Sándorral, a MATE adjunktusával beszélgettünk arról, miért fontos egy ilyen kutatóintézet, mivel járulhat hozzá ahhoz, hogy holnap is legyen mit ennünk vagy hogy legyenek árnyat adó fák.
Megjött az eső, de ez már csak a bajt hozza a kukoricára
Az eső hátráltatja a napraforgó és a kukorica betakarítását, ugyanakkor nagyon jól jön a kikelt repcének.
50 éve nem látott aszály tombol Törökországban
Valahol 60 százalékkal kevesebb eső esett az átlaghoz képest, és idén megdőlt a melegrekord is.
Baj lesz a vízzel, már írják a vészforgatókönyvet
Egy friss kutatás szerint a Föld szárazságra hajlamos régióinak 74 százaléka nagy bajban lesz az évszázad végére, ezeken a helyeken ugyanis elhúzódó, súlyos vízhiányra lehet számítani.
Emitt nagy áradások, amott rekordalacsonyra apadó folyók: kibillent a Föld vízkörforgása
Sorozatban harmadik éve olvadnak a gleccserek is, vizük emiatt 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet.
Mulcsozás: a lusta kertész titka az aszállyal dacoló, buja kerthez
Az extrém időjárás miatt ma csak maga ellen dolgozhat a kertész a kertjében, ha a megszokásokat követi. A hőségnapok száma ugyanis épp úgy növekszik, mint az aszályos időszak után a talajromboló viharos esők vagy a jégverések kockázata. A műgonddal kikapált ágyások, az ősszel akkurátusan összegereblyézett, majd növényi hulladékos zsákban elszállított lomb és nyesedékek ráadásul ezen csak rontanak, növelik ugyanis a vízhiányt és a talajeróziót. A kertben kifizetődőbb a lustaság – ha annak mulcsozás a neve.
Padlóra kerülhet a magyar bodzatermesztés, az aszályra és a magas bérköltségekre panaszkodnak
A bodza felvásárlási árai nem követik a minimálbérek és az energiaköltségek emelkedését, ráadásul az aszály tönkreteszi a termést.
Teljesen eltűnhetnek a bükkösök Magyarországon
A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40 százalékából füves puszta lehet.