Miközben a kormány a 14. havi nyugdíj első egyheti részével hajt az idősek szavazatára, az Országos Nyugdíjas Parlament összeírta, mire lenne szerintük szükségük a nyugdíjasoknak, és több tucat javaslatot küld el a 2026-os választáson induló pártoknak.
A 24.hu cikkében felsorolt lista egyik legfontosabb eleme az, hogy az év eleji nyugdíjemelést az előző évi nettó keresetnövekedéshez igazítsák. A mostani szabály szerint például 2026 elején akkora emelés jön, amekkora inflációt 2025 közepén betervez a kormány a 2026-os költségvetésbe, és ha kiderül, hogy alulbecsülték az áremelkedést, akkor majd csak 2026 novemberében kompenzálják ezt visszamenőlegesen.
A kérés az, hogy ehelyett annyival nőjenek a 2026-os nyugdíjak, amennyivel 2025-ben az átlagkereset emelkedett, és minden más évben is így legyen – ez azért is fontos, mert a nyugdíj az inflációt követi, így látványosan elszakad a fizetések emelkedésétől.
Azt is kérték, hogy a nyugdíjprémium feltételeit alakítsák át – ez akkor jár, ha 3,5 százaléknál nagyobb a GDP-növekedés, viszont csak 20 ezer forint a maximális értéke. Szeretnék azt is, hogy a veszélyes munkakörökben vezessék vissza a korkedvezményes nyugdíjat, és a heti 40 órás munkaidő feletti túlórákat is számítsák be a szolgálati időbe.
A kérések között szerepel, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékát felajánlhassa az ember a nyugdíjas szüleinek is, az ATM-ekből lehessen az átlagnyugdíj mértékéig ingyen pénzt felvenni, és a 13. havi nyugdíj terhére lehessen előleget felvenni. Azt is kérték, hogy az olyan gyógyszereket, amelyeket általában idősek vesznek, olcsó csomagolásban árulják, és azt is, hogy az „életjáradék lakásért” típusú szerződésekhez szükség legyen az örökös ellenjegyzésére.
Azt pedig nem az államtól, hanem a települések vagy megyék vezetőitől kérik, hogy javítási kupont, valamint szén-monoxid- és füstérzékelőt adjanak az átlagnyugdíj alattiaknak.
