Azt a rendszertípust, amelyik a demokrácia bizonyos formális jegyeit megtartja ugyan, de a hatalom nem leváltható, autokráciának nevezem – mondja a HVG-nek adott interjúban Kornai János.
Magyarországon a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Kivéve a kormánynak.
A Die Zeit tudósítója utánajárt, mit jelent a valóságban az a forradalmi változás, amit Orbán Viktor ígért pártja 2010-es választási győzelme után. A lap szerint Magyarország ma egy uniós pénzből élő autokrácia, ahol a kulcsterületek, így a média, a bíróságok valamint az egyetemek Orbán és pártja kezében vannak.
Könnyű belefeküdni. Megóv kudarcoktól, kellemetlen döntésektől, vitáktól, kockázatoktól, veszélyektől. Egy dolgot tudjunk azonban: limitált a rendszer szavatossága.
Lélegezzünk föl: erkölcsi és pszichológiai értelemben a gyűlölt Orbán-rezsimnek vége. Vélemény.
A rendszerváltó államok polgárai elégedettebbek az életükkel, mint 2010-ben vagy 2006-ban, és biztatóbbnak ítélik meg a fiatalabb korosztály jövőjét is – szűri le grandiózus felmérése fő tanulságát az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). De hogy állnak boldogság ügyében a közismerten pesszimista magyarok?
A korai Fidesz bátorításként szolgált a politizáló civil szervezetek számára, és arra buzdított, hogy mindenki beszéljen szabadon.
Ahol a kormányzat leválthatatlan, azaz bebetonozta magát, ott autokrácia van – mondja Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek adott nagyinterjú első, a hvg.hu-n már közétett első részében kifejtette, mi jellemzi a demokráciát, az autokráciát és a diktatúrát. A másodikban a rendszerelméleti jellemzőket Magyarországra vonatkoztatja, és válaszol a címben megfogalmazott kérdésre is.
Negyedszázaddal a rendszerváltás után a posztszocialista országok népességének alig a tizede él demokráciában, Magyarországot is az autokráciák közé kormányozták – írja nemrég megjelent tanulmányában Kornai János, a Harvard és a Corvinus professor emeritusa. A HVG-nek a közelmúltban adott nagyinterjújának első részét most teljes egészében közzétesszük. A második részt holnap olvashatja oldalunkon.
Akkor is mi újságírók ellenőrzünk titeket, és nem ti minket, ha már egyetlen lapunk sem maradt. Vélemény.
Miért nem diktatúra Magyarország, viszont miért egyértelmű, hogy autokratikus hatalom kormányoz?
A kancellár hétfőn "minden fontos kérdésről" tárgyalni fog Erdogan török elnökkel.
Orbán mondatai bepillantást engednek a gondolataiba: milyennek látja a kibontakozó új világot, milyen utakat vél felfedezni Magyarország számára. És a kibontakozó kép a jövő szempontjából – fenyegető.
Az Orbán által hivatkozott Robert Kagan nem az autokrácia életképességét élteti, hanem éppen a politikai és vallási (iszlám) totalitárius erők térnyerésétől félti a Nyugatot. Ráadásul konkrétan őt is bírálja.
Most is vannak ügyetlenségek, de még így sokkal jobbak vagyunk, mint a talajvesztett Európa. Szabadságból meg már így is éppen elég van, nem kell több. A miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány rendezvényén ismét hanyatt esett a diktatúrák sikereitől.
A rezsim futószalagon gyártja teljes fölösleges, a polgárok napi, privát életébe beavatkozó döntéseit. A boltok nyitvatartásáról, a magánnyugdíjakról, az egészségügyről, gyerekeink iskoláiról és tankönyveiről. Hogy miért? Ők sem tudják.
Beszéljünk őszintén, Vlagyimir Vlagyimirovics: Önt nem hívták ide. Ön jelentkezett be, hogy jönne gyarmatot nézni, eurázsiai végvárat inspekciózni.
Legkésőbb a látszólag puccsszerűen végrehajtott, valójában jó egy éve előkészített paksi paktummal mindenki számára kiderülhetett: Orbánnak nemcsak az orosz gáz és az orosz atom kell (szó szerint bármi áron), hanem az orosz hatalomgyakorlási modell is.
Tavares semmilyen uniós szerződést nem ír felül. Szöges ellentétben azzal, amit a felháborodó három éve művel.
„A közhatalmi szerkezet erőteljes ideológiai körítéssel végrehajtott és az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert” – véli Mink András történész.
