#Bankmonitor

A magyarországi ingatlanbefektetés a legjobb befektetés! Tényleg?

Bármilyen baráti eseményen, ha szóba kerül a megtakarítás vagy a befektetések kérdésköre, akkor a legtöbb esetben rögtön előkerül a hazai ingatlan, mint a valaha volt legjobb befektetés. Mindenkinek van egy ismerőse, aki 2013-2014-ben vásárolt egy egyszobás ingatlant a belvárosban, aminek az értéke azóta megötszöröződött. Az elmúlt 12 év extrém magas áremelkedéséből általában azt a következtetést vonják le, hogy ez így volt mindig és így is lesz az idők végezetéig.  Na de mit mondanak a historikus adatok, tényleg mindig a hazai ingatlan a legjobb befektetés?


715 ezer magyar nyugdíjas élhet a létminimum alatt 2026-ban

A KSH publikációjából kiderült, hogy 2,28 millió ember kapott saját jogú nyugellátást Magyarországon 2026 januárjában. Ebben az is szerepel, hogy pontosan mekkora ellátásban is részesültek az érintettek, így kiderül az is, hogy hányak kapnak az átlagbér vagy épp a mediánbér alatti ellátást, hányan élhetnek a becsült létminimum alatt.


Az európai közeledés 100 milliárdokban mérhető eredménye

Még az átlagember is észrevette a forint hatalmas erősödését a választások hatására. Van egy kevésbé szem előtt lévő, ugyanakkor hatalmas pénzügyi előrelépést mutató fejlemény is: a magyar kamatok egészen látványos csökkenésnek indultak, aminek a pozitív hatása előbb-utóbb mindenki számára kézzelfogható lesz.




Miért vesznek fel a magyarok úgy személyi hitelt, mintha nem lenne holnap?

2026. januárjában az MNB adatai alapján a magyarok átlagosan 3,42 millió forint összegben kötöttek személyi kölcsön szerződést. Korábban még sosem volt ilyen magas az átlagösszeg, az egy évvel korábbi adathoz képest több, mint 10 százalékot nőtt ez az érték. De miért vesznek fel a magyarok egyre több hitelt? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.



Tényleg drágák a magyar bankok?

Nagy Márton egy posztjában kijelentette, hogy drágák a magyar bankok és az ideális az lenne, ha lecsökkenne a számuk: 5 nagy bank lenne az ideális hazánkban. A Bankmonitor szakértői több szempont szerint is megvizsgálták, hogy tényleg mennyire drágák is a hazai pénzintézetek.


Hogyan kaphatják meg a külföldről hazatelepülők az Otthon Start hitelt?

A kormányinfón már felmerült ez a kérdés, akkor Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy megfelelő magyar jogviszonyra mindenképpen szükség van, de a kormány vizsgálja azt, hogyan kaphatnák meg a külföldről hazatelepülők a támogatott lakáshitelt. A Bankmonitor szakértői összeszedték a jelenleg érvényben lévő, ide vonatkozó szabályokat.





Minden hatodik Otthon Start-igénylő csok pluszt is igényel – miért éri meg a két lakástámogatást kombinálni?

A kormány év végi tájékoztatása alapján az Otthon Start Programban részt vevők 16-18 százaléka csok pluszt is igényel. Durván minden hatodik érdeklődő kombinálja a két támogatást. De miért éri meg a két programot összekombinálni? Milyen kockázatai lehetnek ennek a lépésnek? A Bankmonitor szakértői ezekre a kérdésekre válaszolnak.




Kiderült egy nagyon fontos határidő is – minden, amit a közszolgálatban dolgozók otthontámogatásáról tudni kell

Kihirdették a közszférában dolgozók évi egymillió forint összegű otthontámogatását, amelyet lakásvásárlásnál, építkezésnél önerőként vagy lakáshitel, zártvégű lakáslízing törlesztésére lehet felhasználni. Fontos, hogy a már meglévő lakáskölcsönnel rendelkezőknek sietniük kell, nekik ugyanis január 20-áig le kell adniuk a kérelmüket a munkáltatójuknál. A Bankmonitor összefoglalója.


Kiderült, mennyit tesz félre a többség nyugdíjra

A Bankmonitor segítségével nyugdíj-megtakarítást indítók pontosan fele havi 30 ezer forintot sem takarít meg. Ezzel az összeggel még ideális helyzetben is csak 137 ezer forint nyugdíj-kiegészítésre számíthatnak (mai vásárlóértéken), de erre is csak akkor, ha 25 évesen kezdik a megtakarítást. Ám mivel általában 35 éves kor fölött kezdenek el érdeklődni a nyugdíj-megtakarítások iránt, ezért ez 87 ezer forint (35 évesen kezdve) vagy az alatti összeg sok esetben.


Túl drága tőzsde, AI-láz, háborúk – hogyan fektessen be, aki kinőtte az állampapírt?

Az elmúlt években a magyar megtakarítók jelentős részének magától értetődő választás volt a magyar állampapír. Egyszerűen elérhető, alacsony kockázatú és az inflációkövető sorozatok pedig sokáig kimagasló hozamot kínáltak. Sokan azonban ma már úgy érzik, hogy tovább lépnének. Úgy gondolják, hogy „kinőtték” az állampapírt, szeretnének magasabb hozamot elérni, és elfogadják, hogy ehhez valamilyen szintű kockázatvállalásra is szükség van.



A nagy nyugdíjpara: 6 hiba, amit a megtakarítók újra és újra elkövetnek

Magyarországon jól látszik, hogy miért van szükség saját nyugdíj-megtakarításra. Az átlagnyugdíj jelenleg körülbelül 240 ezer forint havonta, ami még a KSH adatai szerint is csak szűkös megélhetésre elég a 65 év felettieknek. Ráadásul a helyzet a jövőben tovább romolhat az ország öregedő társadalma miatt. Vagyis már most is kevés a nyugdíj, noha jelenleg viszonylag még kedvező a helyzet. Később lehet, hogy erre az időszakra még nosztalgiával fognak visszatekinteni a magyarok. A Bankmonitor elemzése.