Kiderült, mennyit tesz félre a többség nyugdíjra

Persze ez a 137 ezer vagy 87 ezer forint első ránézésre szép összegnek tűnik, de érdemes figyelembe venni, hogy a jövőben várhatóan már csak rosszabb nyugdíjak lesznek, mint amelyeket a mai nyugdíjasok kapnak. Forintban ugyan nagyobb összegeket fognak utalni, de a vásárlóértékük jó eséllyel nem lesz magasabb. Ez akkor válik igazán kristálytisztává, amikor az ember belegondol, mekkora generáció vonul nyugdíjba a következő két évtizedben – és őket valahogy el kell majd tartani. A magyar állam, egészen pontosan az akkori dolgozók, jó életszínvonalon aligha lesznek képesek mindezt finanszírozni.

Mennyit tesznek félre a Bankmonitornál nyugdíj-megtakarítást indítók?

A Bankmonitor segítségével nyugdíj-megtakarítást indítók éves megtakarítási összegének mediánértéke 360 ezer forint, ami havi 30 ezer forintra jön ki. Ezzel a nyugdíjbiztosítások esetében, amely a Bankmonitor segítségével a leggyakrabban elindított megtakarítás, ez az összeg az állami támogatás 55,4%-os igénybevételére elegendő. Vagyis az évi 130 ezer forintos keretösszegből a medián megtakarító 72 ezer forint kap vissza szja-visszatérítés formájában.

A nyugdíjbiztosítások esetén az átlagösszeg 389 973 forint, ami havi 32 498 forintnak megfelelő összeg. Ezzel az állami támogatás 60,0%-os mértékben kihasználható. Ez a 130 ezer forintos keretnél 78 ezer forintot jelent.

A nyugdíj-megtakarítóknak csupán a 11 százaléka használja ki teljes egészében az elérhető állami támogatást. Náluk éri el ugyanis a vállalt havi befizetés az azt összeget, amely mellett kimaxolható az szja-jóváírás.

A Bankmonitor legfrissebb adatai kijózanítók: a nyugdíj-megtakarítók 89%-a hagy pénzt az államkasszában pusztán azzal, hogy nem fizet be eleget a számlájára az adó-visszatérítés maximalizálásához. Pedig ez a pénz törvényileg járna nekik.

Bárhogy is áll most, érdemes cselekednie:

• Akinek van már megtakarítása, annak érdemes ellenőriznie, hogy az idei befizetései alapján mennyi hiányzik ahhoz, hogy a maximális állami támogatást megkapja. Akinek lehetősége van rá, annak érdemes egyszeri befizetéssel kipótolnia az összeget.
• Akinek nincs nyugdíjcélú megtakarítása, annak érdemes lehet még idén megnyitnia azt. Ugyanis a 2025-ös befizetései után is jogosult lesz az adó-visszatérítésre.

Mit kell tenni az állami támogatás maximális kihasználásához?

Ez a maximális kihasználás a nyugdíjbiztosítások esetében azt jelentené, hogy havi 54 167 forintot tesz félre valaki rendszeresen megtakarításba.

De még ebben az esetben is csak 130 ezer forintnyi lenne kihasználva a nyugdíj-megtakarításokra összességében adható 280 ezer forintos keretből. Ahhoz, hogy ezt teljes mértékben kiaknázza valaki, szükség van még egy önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításra évi 750 ezer forintos befizetéssel, ami havi 62 500 forintot jelent.

Így látható, hogy ezt a támogatást viszonylag magas megtakarításnál lehet teljes mértékben kihasználni, egészen 280 ezer forintig. Egyetlen nyugdíj-megtakarítás ehhez nem elég, legalább kettőre van szükség. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás kombinációja pontosan lehetővé teszi a keret teljes kihasználását, ha mindkét megtakarítás önmagában is maximálisan ki van használva az állami támogatás szempontjából.

Melyik megtakarítással mennyi állami támogatást lehet igényelni?

A nyugdíj-megtakarítások egyik legnagyobb vonzereje, hogy az állam is beszáll a finanszírozásukba adójóváírás formájában. A három fő megtakarítási forma közül mindegyiknél az adott évi befizetések 20%-át kaphatja vissza a megtakarító, de eltérő felső határral:

• Önkéntes nyugdíjpénztárnál évente legfeljebb 150 000 forint adó-visszatérítést jár. Ezt akkor lehet teljesen kihasználni, ha valaki nagyjából havi 62 500 forintot fizet be a pénztárba. Cserébe alacsony költségek mellett fektetik be a pénzt, és még a munkáltató is hozzátehet, ha ilyen juttatást ad.
• Nyugdíjbiztosításnál az éves adójóváírás maximum 130 000 forint, amit körülbelül havi 54 167 forintos befizetéssel érhető el. Itt egyéni szerződés van, és a biztosító által kínált alapok közül választható ki, hogyan dolgozzon a befizetett pénz.
• NYESZ esetén legfeljebb 100 000 forint adójóváírás jár évente, amit akkor lehet kihasználni, ha nagyjából havi 41 667 forintot tesz félre valaki. Itt teljesen szabadon lehet dönteni arról, hogy milyen értékpapírokba kerüljön a megtakarított összeg, ami nagy szabadságot ad, de egyben több tudatosságot is igényel.

Minél jobban kihasználja valaki ezeket a kereteket, annál több „ingyenpénzt” kaphat az államtól, ami hosszú távon komoly pluszt jelenthet a nyugdíjas évekre.

Fontos, hogy ez az állami támogatás adó-visszatérítés formájában jelenik meg. Aki nem fizet személyi jövedelemadót, az nem is élhet ezzel a kedvezménnyel.

Példa: Mit lehet most tenni?

A Bankmonitor egy példán keresztül bemutatja a nyugdíj-megtakarítás hatását. Ha most valaki 40 éves, és nagyjából 200 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést szeretne elérni időskorára (mai értéken), akkor van egy jó és egy kevésbé jó hír számára. A jó hír az, hogy még nem késett el. A kellemetlenebb az, hogy ehhez tényleg rendszeresen félre kell tenni. Ahhoz, hogy 40 évesen kezdve elérje ezt a 200 ezer forintos plusznyugdíjat, havonta 91 ezer forintot kellene megtakarítania.

Ez elsőre soknak tűnhet. A Bankmonitor szakértői 3%-os reálhozammal számoltak, ami valamelyest növelhető, ha magasabb hozamot vár el valaki – például több részvény van a portfólióban. De 25 évvel a nyugdíj előtt (jó esetben tényleg csak 25 év) már nem igazán érdemes 100%-ban részvényekben ülni. Hiába teljesítenek a részvények hosszú távon jól, és pattannak vissza egy-egy gyengébb időszak után, simán lehet, hogy a következő 25 év épp egy rosszabb szakasz lesz – főleg az után a 15 éves szárnyalás után, amit az amerikai tőzsde produkált.

Éppen ezért érdemes megfontoltan befektetni: részvényekbe és kötvényekbe is. Ez ugyan csökkenti a várható hozam szintjét, viszont a hozamok ingadozását is mérsékli. Így egy lassabban növekvő, de jóval kiszámíthatóbb befektetése lehet végül a megtakarítónak.