Elengedhetetlen, hogy legyen saját nyugdíj-megtakarítása mindenkinek. Az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem tudja majd elbírni a rá nehezedő terheket, és nem lesz képes méltó, biztonságos életszínvonalat biztosítani a nyugdíjasoknak. Ha pedig mégis megpróbálná, az az államháztartás számára fenntarthatatlan lenne.
Nem érdemes halogatni a megtakarítást!
Az egyik legnagyobb hiba, amelyről gyakran lehet olvasni az internetes fórumokon vagy a nyugdíjjal foglalkozó szakirodalomban, a halogatás. Minél később kezd el valaki megtakarítani, annál kevesebb pénzt tud félretenni – de ennél is fontosabb, hogy annál rövidebb ideig tud profitálni a kamatos kamat erejéből. Hosszú távon ez a hatás sokkal többet számít, mint az, hogy havonta mekkora összeget tesz valaki félre.
Bankmonitor
Az tisztán látható az ábrán, hogy ha nem 40, hanem 30 éves korában kezd el valaki megtakarítani, akkor 88,2%-kal nagyobb megtakarítás halmozódhat fel, ami ugyanennyivel nagyobb nyugdíj-kiegészítést eredményez. Még az sem gond, ha fiatalon csak kisebb összeget tud félretenni – a lényeg, hogy minél előbb kezdje el a megtakarítást.
Idősebb korban is érdemes minél előbb elkezdeni a megtakarítást – semmi sincs még elveszve. A ma félretett összeget el lehet költeni a nyugdíjas években – ráadásul addigra még a kamatok is szépen gyarapítják a megtakarítást. Érdemes átgondolni, mikor lesz igazán szükség erre a pénzre: most, vagy inkább akkor, amikor már várhatóan alacsonyabb állami nyugdíjból kell megélni.
Bár sokan félnek az ellenkezőjétől, a többség megéli a nyugdíjas korhatárt
Az egyik legnagyobb hiba, amit sokan elkövetnek, hogy nem gondolnak bele, meddig fognak élni. Magyarországon különösen gyakran hallani azt a tévhitet, hogy „úgyis mindenki meghal a hatvanas éveiben”, ezért felesleges nyugdíjra félretenni.
Ez azonban egyáltalán nem igaz. A születéskor várható élettartam 2023-ban Magyarországon a férfiaknál 73,4 év, a nőknél pedig 79,9 év volt. Vagyis nagyon jó esély van arra, hogy a magyarok megélik 65 éves kort – sőt, jó eséllyel még sok évet azon túl is. Ráadásul akik már betöltötték a 60. életévüket, azok átlagosan további 17,7 évre számíthatnak férfiként, 22,5 évre pedig nőként.
Éppen ezért nagyon is érdemes előre tervezni és megtakarítani a nyugdíjas évekre. A legtöbb magyar biztos lehet benne, hogy megéli a 65. születésnapját — és még sok évet utána is. Ráadásul, ha mégsem így lenne, a megtakarítások örökölhetők, így nem kell attól tartani, hogy a pénz „eltűnne” a szolgáltatónál.
Sok kis befektetés legyen, ne néhány nagy
Nem érdemes a teljes megtakarítást néhány (5–10) részvénybe vagy kötvénybe fektetni, mert ezzel túl nagy kockázatot vállal az ember. Elég, ha az adott cég vagy akár egy állam rosszabbul teljesít, és máris jelentős veszteséget szenvedhet el a befektető.
A részvénybefektetéseknél sokan tudják, hogy nem szabad „minden tojást egy kosárba tenni”, de ezt a szabályt érdemes az állampapírokra is alkalmazni. Bár a magyar állam eddig mindig rendben fizette a kamatokat (és reméljük, ez így is marad), egy túlzottan magyar állampapírra épülő portfólió mégis nagy kockázatot hordozhat. Márpedig egyetlen befektetés problémája pillanatok alatt képes megrázni az egész befektetési portfoliót.
Annál nagyobb biztonságban van a befektetés, minél többfelé van osztva, és minél függetlenebbek egymástól ezek az elemek.
Nemzetközi diverzifikáció – ne csak itthon gondolkodj
Ha kötvények vagy részvények vannak a portfólióban, fontos, hogy azok ne csak egyetlen országból, sőt, lehetőleg ne is ugyanabból a régióból származzanak. Minél kevésbé függ össze két ország gazdasága, annál biztonságosabb a befektetés.
Egy valóban stabil portfólió nemcsak különböző eszközökből, hanem különböző országok és gazdaságok eszközeiből épül fel. Ha például egy térség gazdasága gyengélkedik, egy másik – független – régió jó teljesítménye képes lehet ellensúlyozni a veszteségeket/gyenge teljesítményt.
Infláció – a kötvények csendes ellensége
A kötvények gyakran biztonságosnak tűnnek, de ez a biztonság inkább rövid távon igaz. Hosszabb időszakokban sokszor az infláció az, ami felborítja az egyensúlyt. Míg a részvények képesek „visszapattanni” egy gyenge időszak után és újra elérni az átlagos hozamukat, a kötvények nem tudják ezt megtenni.
A kötvényeknél a kamat előre rögzített, így a reálhozam (sokszor) kizárólag attól függ, hogy mekkora lesz az infláció. Ha váratlan inflációs sokk jön – mint amilyet 2021-től lehetett látni –, az elolvaszthatja a hozamot, sőt, veszteségessé teheti a befektetést. A részvények ezzel szemben hosszabb távon képesek ledolgozni a visszaeséseiket, míg a kötvények „beragadnak” a fix kamatukba. Éppen ezért érdemes az inflációt mindig szem előtt tartani, és a portfólióban olyan elemeket is tartani, amelyek képesek megvédeni az értékét.
A piac időzítése egyszerűnek tűnik, mégis nehéz
Utólag mindig könnyű okosnak lenni, és azt mondani: „akkor kellett volna részvényeket venni, amikor a piac mélyponton volt”. A valóságban azonban szinte lehetetlen pontosan megítélni, mikor van ez a pillanat.
Persze vannak jelek, amelyekből sejteni lehet, hogy közel a piac mélypontja – de érdemes elképzelni a helyzetet. A tükör előtt állva próbálja meggyőzni magát az ember, hogy most kell beszállni, mert az árak sokat estek, és pár jel arra utal, hogy ez lehet a mélypont. Közben a gyomor összeszorul, a kéz izzadni kezd, és ott motoszkál a kérdés: „Mi van, ha téved az ember?” Mert könnyen lehet, hogy másnap tovább zuhan minden, és két hét múlva már 10%-kal kevesebbet ér a befektetés. És mi van, ha csak tíz év múlva jön vissza az árfolyam a mostani szintre? Ilyenkor válik igazán világossá, mennyire nehéz – és stresszes – dolog a piac időzítése.
Meglepő lehet, de hosszú távon éppen az a stratégia hoz jobb eredményt, ha valaki rendszeresen, előre meghatározott ütemben vásárol – vagyis mindig az aktuális piaci áron. Elsőre ez rossz ötletnek tűnhet, hiszen néha túl magas árat fizet, de az emberi természet veszteségkerülése miatt sokkal gyakrabban marad le valaki a jó lehetőségekről, mint ahányszor túl drágán vásárol. Éppen ezért érdemes az érzelmeket kivonni a döntésből, és szabályszerűen, következetesen befektetni – így hosszú távon sokkal jobb eredményt lehet elérni.
A világ sokszor bizonytalannak tűnik, de hosszú távon mégis meglepően kiszámítható. Éppen ezért érdemes így gondolkodni a befektetésekről is.
