A Ludwig Múzeum nagyon érzi a korszellemet. 2020-ban egy internettől megfosztott világ víziójával, egy a slow life szemléletmódról szóló kiállítással, valamint Barabási Albert-László adatvizualizációival igyekszik bevonzani a közönséget.
Kézjegy és törődés – Nemes Csaba társadalmi művészete Dunaújvárosban / A mágus „valósága” – Olafur Eliasson Londonban / Mintázatok és diskurzusok – amerikai festők a Ludwig Múzeumban / Bercsényi fotósezred – magyar fényképészek Franciaországban / A nagy könyvlopás – hidegháborús emlékek Szentendrén / Kozmosz magánhasználatra – Kiki Smith Párizsban / A hatalom nélküliek hatalma – politikai művészet a pozsonyi Kunsthalléban
Tusványoson tartott előadást Barabási Albert-László, világhírű fizikus-hálózatkutató. Az Index az MTA-ügyről kérdezte.
Az erdélyi születésű, idén 52 éves Barabási Albert-László, az egyik legismertebb magyar kutató, az MTA külső tagja vehette át szerda este a Bolyai János Alkotói Díjat.
A siker nemcsak a produktumunk minőségén múlik, hanem több más körülményt is a magunk javára kell fordítani – állítja a neves hálózatkutató, Barabási Albert-László, aki A képlet című könyvében boncolgatja a siker titkait. Interjú.
Folytatódik a CEU Határtalan tudás című rendezvénysorozata.
A közleményben még ott volt az intézmény neve, az erről szóló hírben már nem.
A Lovász László, Barabási Albert-László és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében megvalósuló hatéves hálózatkutatási program közel 10 millió eurós támogatást nyert az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatán-olvasható a nyertesek közleményében.
Magyar hálózatkutatók nyertek az unió egyik legrangosabb alapkutatási pályázatán.
Az MTA külső tagja, a hálózatkutató Barabási Albert-László is felkerült a kormányközeli Figyelőben közölt, úgynevezett "Soros-listára".
Ismét megszólalt Barabási Albert-László a CEU ügyében.
Barabási Albert-László szerint most mindegy, ki melyik politikai oldalon áll, mindenkinek fel kell szólalnia a törvény ellen.
A hálózatkutatás hatásos eszközt ad a korrupcióval, a terrorizmussal és a járványokkal szembeni harchoz is – állítja az új tudományág úttörőjének számító Barabási Albert-László.
Meg tudjuk jósolni egy telefonhálózat terhelhetőségét, a vírusok, a terrorizmus terjedését éppúgy, mint egy művész alkotói periódusát vagy a szexuális kapcsolataink gyakoriságát. Ez nem valami humbug, hanem szigorúan tudományos tény. Barabási Albert-László hálózatkutatóval beszélgettünk, akinek a Villanások című könyvéből készült ismeretterjesztő filmsorozatot péntektől vetíti a Spektrum.
Tizenkilenc kattintással összekapcsolható bármely két oldal az interneten - állítja Barabási Albert-László magyar fizikus, hálózatkutató, a bostoni Északkeleti Egyetem és a Harvard Egyetem professzora, az MTA külső tagja, aki kutatási eredményeit a Philosophical Transactions of Royal Society című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismertette.
Áttörést hozhat, hogy – magyar kutatóknak köszönhetően is – egyre több modell születik a viselkedés megjövendölésére.
