Barabási Albert-László az MTA-ügyről: Voltak olyan pillanatok, amikor ordibálni lehetett, de változtatni nem

Arra a kérdésre, hogy nem tart-e attól, hogy politikai állásfoglalásnak fogják tartani, amiért Barabási Albert-László Tusnádfürdőn tartott előadást, a kutató azt válaszolta, hogy ő  egyrészt Tusványoson nőtt fel, ide járt bulizni, barátságok kötik a helyhez. "Másodszor az én előadásom a közönségnek szól, az erdélyi embereknek, akik itt vannak. Harmadszor pedig úgy gondolom, hogy a tudomány úgy tud a legtöbbet tenni, hogy mindenkivel szóba állunk, aki hajlandó a tudományról beszélni, legyen baloldali, vagy jobboldali, legyen föloldali vagy aloldali".

Az Index megkérdezte arról is, hogy mit szól hozzá, hogy az MTA-ról leválasztották a kutatóintézeteket. Barabási reméli, hogy hamarosan megint tudnak végre a tudománnyal foglalkozni, mert "ami most történik, az nevetséges, és nem ezzel szeretnénk foglalkozni".

Másfelől - tette hozzá -, nem az a kérdés, hogy kinél van a tudomány, hanem, hogy milyen a gazdája annak.

Remélni tudom, hogy a kormány jó gazdája lesz a tudománynak.

A hálózatkutató a CEU-törvény aláírásakor nyílt levelet írt Áder Jánosnak és személyesen is találkozott vele, az MTA-törvény elfogadásakor viszont elmaradt a részéről a felszólalás. Erre válaszolta azt Barabási, hogy bár találkozott Áder Jánossal most is, de csak a Bolyai-díj elfogadásakor. Szerinte mindig megvan a helye a felszólalásnak, és van, hogy éppen akkor nincsen értelme.

Sokat beszéltünk egyébként a Lovász Lászlóval arról, hogy mi az én szerepem ebben, mikor van szükség rám. (...) Nyilvánvaló, hogy az érzelmeim hol vannak ebben az ügyben. (...) A kihívás most az, hogy ha ez a helyzet fölállt, akkor hogyan lépjünk tovább a tudomány érdekében

- fogalmazott, majd hozzátette, hogy "voltak ennek a folyamatnak olyan pillanatai, amikor ordibálni lehetett, de változtatni nem."