2022-ben nem volt olyan nyugdíjpénztári alap, amelyik reálhozamot ért volna el, sőt a leendő nyugdíjasok többsége veszteséget szenvedett el – derül ki a Bank360.hu számításaiból. Százezrek zárhatták kétszámjegyű mínuszban az esztendőt a nyugdíjpénztárak tagjai közül.
Török részvényalapot kellett volna venni egy éve, esetleg valamilyen árupiacit, ezekkel a 2022-es fekete évben is bankot lehetett robbantani. A hazai kisbefektetők kedvencei, az ingatlan- és rövid kötvényalapok is szerencsére pluszban zárták az esztendőt – derül ki a Bank360.hu összesítéséből.
Az emelkedő infláció alapvetően rossz a lakosságnak, ugyanakkor egyes befektetések kamatára jótékony hatása van. Az inflációkövető prémium állampapír éves kamata például már megközelítheti a 19 százalékot 2025-ben. Ehhez képest még mindig találni 10 százaléknál kedvezőbb kamat mellett jelzáloghitelt.
Újraépítik Magyarország gazdasági függőségét azok a hatalmas beruházások, amelyek rövid távon elfedik a válságjeleket, és túlélést biztosítanak az Orbán-kormánynak. Súlyos humán és ökológiai katasztrófával fenyeget, hogy az állam válogatás nélkül csábítja ide a befektetőket.
A gazdaságfejlesztési miniszter megtilthatja a tulajdonszerzést, ha az érintett cég EU-n kívüli külföldi kormánytól függ, vagy veszélyeztetheti a közbiztonságot.
A pandémia után az energiaválság, illetve a magas infláció nehezíti meg a mindennapjainkat, ezért most különösen fontos, hogy tudatosan alakítsuk pénzügyinket. Érdemes kockázatot vállalni vagy menjünk mindig a biztosra? Mire számíthatunk jövőre? Hogyan lehetünk tudatosabbak a pénzügyeinket illetően? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk az Erste Alapkezelő szakértőjével, Varga Zalánnal.
Napról napra jobban érezzük az infláció hatását napjainkban Magyarországon. De tudjuk-e, hogy a készpénz értéke folyamatosan csökken? Mit érdemes tennünk egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben, hogy nagyobb anyagi biztonságban érezhessük magunkat? Videónkban az utca emberének segítségével kerestük ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Az idei év a tőkepiacokon eddig egyelőre nem sok jót hozott: mind a kötvény-, mind a részvénypiacok teljesítménye negatív. Az infláció eközben világszerte csúcsra jár, itthon már a 20 százalékot is meghaladta. Nehéz ilyen helyzetben jó hozamot elérni, de mégsem lehetetlen.
A magas infláció letörésére a jegybankok folyamatosan emelik az alapkamatot, ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a világgazdaság teljesen kihűl.
A pénzpiaci befektetési alapokon keresztül a lakosságot fosztotta meg a magas hozamoktól a kormány a betétikamat-stoppal. Az inflációkövető lakossági állampapírok jó alternatívát kínálnak.
Ismét hozzányúlnak a rövidebb lejáratú állampapírok kamatához, hogy vonzóbbá tegyék a kisbefektetőknek. A jövő héttől már 9 és 9,5 százalékos hozammal lehet ezeket megvásárolni.
Rekordokat dönt az infláció, a szemünk láttára veszít értékéből a pénzünk, de a hagyományos befektetési formák sem feltétlenül remekelnek. Gazdasági podcastunk mostani adásában arra keresünk választ Bencze Lajossal és Tóth Leventével, mit kezdhetünk azzal az összeggel, ami még megmarad a havi fizetésünkből, mennyire kell elfelejtenünk mindazt, amit a befektetésekről tanultunk korábban.
Az első lépésektől egy komplex befektetési portfólió felépítéséig hosszú az út, ezért érdemes a legalapvetőbb fogalmak tisztázásával kezdeni.
Alig jelentek meg a lekötött betéteknél a 10 százaléknál magasabb kamatok, a kormány máris kamatsapkát húz rájuk, nehogy a bankok „túl magas” kamatot fizessenek az ügyfeleknek.
Nem vitás, gazdasági podcastunk e hónapra javasolt témái közül olvasóinkat leginkább az érdekli, mit javasolnak a szakértők a meglévő pénzük értékének megőrzésére.
Az állampapírral elérhető hozam jelenleg jócskán meghaladhatja egy hitel kamatköltségét, ami miatt okos pénzügyi tervezéssel akár hitelből is be lehet fektetni. Egy ilyen pénzügyi manőver azonban rendszerint kockázatos, jócskán lehetnek benne spekulatív elemek. Ott van például annak a kockázata, hogy a hitelt nem tudjuk rendben törleszteni, emiatt pedig az egész konstrukció borul. A Bankmonitor szakértői szerint azonban ez a kockázat kiiktatható, ugyanis az állampapír hozama fedezheti a hitel havi költségeit, így a rendszer „önfenntartó” lehet. Természetesen a sikerhez elengedhetetlen a pénzügyi fegyelem, akiből ez teljességgel hiányzik, az inkább ne is vágjon bele a dologba.
Középtávon magasan maradhatnak az energia- és árupiaci árfolyamok, az árupiacon lesz egy komoly fellendülés – ennek a jelei már most is látszódnak. Kérdés, milyen eszközökkel profitálhatunk az emelkedő árupiaci árakból? Erről beszélgettünk Pletser Tamással, az Erste Bank vezető elemzőjével.
Csak a 2008-as világválság idején álltak rosszabbul a pénztári portfóliók a mostani teljesítményeknél. Majdnem mindegyik nyugdíjpénztári portfólió mínuszba került szeptemberre.
A 2 milliárdhoz közelít az eladott aranytömbök értéke. A tavalyi forgalom az egész évben volt valamivel 1 milliárd forint felett.
Mindannyiunk legalapvetőbb igénye, hogy pénzünk megőrizze vásárlóerejét: ha ma félreteszünk x forintot, akkor 10 év múlva is érjen legalább ugyanannyit, mint ma. Sajnos azonban ez nem feltétlenül ilyen egyszerű, különösen a maihoz hasonló magas inflációs ráta esetén. Cikkünkben két olyan lehetőséget mutatunk be, amelyek a bankbetéttel és készpénzzel szemben valóban garantálhatják pénzünk értékmegőrzését. Az elsőt a pénzpiacok iránt érdeklődőknek, a másodikat pedig az automatikus, hosszú távú megoldást keresőknek ajánljuk.
