20 százalék fölötti pénzromlásnál hanyag, aki nem fekteti be a pénzét
A pénzpiaci befektetési alapokon keresztül a lakosságot fosztotta meg a magas hozamoktól a kormány a betétikamat-stoppal. Az inflációkövető lakossági állampapírok jó alternatívát kínálnak.
Évi 20 százalék fölötti inflációval az ember nem viccel – inkább erősen gondolkozik, hogyan tudná befektetni a pénzét, mielőtt az elveszíti az értékét. Gondolkozni kell is, mert nemcsak a készpénz értéktelenedik el rohamosan, de az is, ami a bankszámlákon pihen, a kisebb pénzintézetektől eltekintve ugyanis a bankok még a lekötött lakossági betétekre sem adnak értelmezhető kamatot. Pedig ők a jegybanknál az egynapos betéti eszközben 18 százalékos kamatra fialtathatják a pénzt.
A lakossági betéti kamatok csak távolról követték ugyan a jegybanki kamatemeléseket, de a nagy ügyfeleknek a bankok a jegybanki irányadó kamatot közelítő lekötéseket kínáltak. Aztán a kormány, megakadályozandó a „nyerészkedést” a magas jegybanki kamatokon, korlátozta a nagybetétekre adható banki kamatokat.
A kormány ráadásul december elsejével kiterjesztette a 20 millió forint fölötti betétekre vonatkozó kamatstopot: a döntés immár nemcsak az új szerződésekre érvényes, hanem a már folyamatban lévőkre is.