Az elmúlt hónapban összességében több mint 15 milliárd forint friss tőke érkezett az alapokba, és augusztushoz hasonlóan a tőkebeáramlás több mint fele az intézményi befektetőknek volt köszönhető – derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) legfrissebb jelentéséből.
Az év első felében öt éve nem látott mennyiségű pénz, 400 milliárd forint áramlott a befektetési alapokba, és a félév végére az alapok vagyona elérte a 3510 milliárd forintot - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).
Júniusban a bizonytalan tőkepiaci hangulatban mérséklődött a tőkebeáramlás a befektetési alapokba − derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) havi jelentéséből.
A nagy nemzetközi befektetési alapokat kezelő szakemberek eléggé "esetlennek" tartják magyar politikusok nyilatkozatait a magyar gazdaság helyzetéről, de hétfőn nem láttak különösebb okot arra, hogy megváljanak magyar részvény és kötvény befektetéseiktől.
Áprilisban tovább folytatódott az elmúlt fél évben tapasztalt kedvező tendencia a befektetési alapok piacán, áprilisban ismét jelentős, 57 milliárd forintot meghaladó értékű friss tőke érkezett az alapokba, így összvagyonuk április végére elérte a 3 425 milliárd forintot a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint.
Erőteljes hozamemelkedés volt megfigyelhető a unit linked eszközalapoknál. A kép azonban csalóka: a tavalyi mélypontokat megelőző csúcsokat a piacok úgy tűnik már nem tudják elérni. Az életbiztosításhoz kötött konstrukciók elmúlt egy év alatti teljesítményéről szól a MoneyMoon elemzése.
A csökkenő jegybanki alapkamat hatására átalakulhat a lakossági megtakarítások szerkezete, a folyamatnak a betéteknél kockázatosabb, de hosszabb távon magasabb hozamlehetőséget kínáló befektetési alapok lehetnek a nyertesei.
A befektetési alapokban kezelt vagyon ismét a 3000 milliárd forint feletti csúcsok közelébe emelkedett. A befektetők a javuló múltbeli hozamok és az MNB kamatcsökkentései után jelentősen mérséklődő betéti kamatok miatt ismét a befektetési alapok felé fordulnak – áll a MoneyMoon 2010. első negyedévi tendenciákat összefoglaló elemzésében.
Februárban tovább nőtt a befektetési alapok vagyona: az 53 milliárd forint friss tőkebeáramlás mellett 8,9 milliárd forint hozam is növelte a vagyont - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
A magyarországi befektetési alapok vagyona az idén januárban elérte a válság előtti szintet: összesen 3099 milliárd forintot kezeltek 410 befektetési alapban.
Rendkívül népszerűek lettek mára Magyarországon a befektetési alapok – állítja a Budapest Alapkezelő. A cég vezérigazgatója, Fatér Gyula szerint ezt támasztja alá a Bamosz legutóbbi negyedéves jelentése is.
A decemberi 3,1 százalékos növekedés után 2009 végén 413 hazai befektetési alapban összesen 2998 milliárd forintot kezeltek, az összeg 18,7 százalékkal nőtt 2008. végéhez képest. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) szerdán közölt adatai szerint decemberben 54,5 milliárd forint friss tőkét vonzottak az alapok, és a hozamok további 34,6 milliárd forinttal növelték a BAMOSZ tagjai által kezelt állományt.
A részvényalapok érték el a legmagasabb hozamot a harmadik negyedévben, vagyonuk 27,7 százalékkal nőtt. A legtöbb friss tőkét a hosszú kötvényalapok vonzották, amelyek vagyona 91,1 százalékkal bővült - derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) negyedéves jelentéséből.
A pozitív tőkepiaci hangulat hatására február óta először regisztráltak tőkebeáramlást a magyarországi befektetési alap piacon, és visszatértek a korábbi hónapok kiugró hozamai is – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).
Abdallah király, szaúdi uralkodó személyesen vette át a Szaúd-Arábia által Etiópiában felvásárolt több ezer hektár termőföld első terméséből származó rizsszemeket. Szaúd-Arábiához hasonlóan Kína, Dél-Korea és Líbia is termőföldeket vásárol fel szerte a fejlődő világban. Példájukat már befektetési alapok is követik, harmadik világbeli termőföldekbe fektetve pénzüket.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) szerint a kamatszint mérséklődésére lenne szükség ahhoz, hogy jelentősebb pénz áramoljon a befektetési alapokba.
Az első negyedévben a befektetési alapok összvagyona 1,4 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, s március végén 2 491 milliárd forintot tett ki – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) szerint az alapokat érintő szabályozás megérett a változtatásra, a szakmai szövetség olyan szabályrendszer megalkotásán dolgozik, amely az utóbbi hónapok tapasztalatait is felhasználva kiküszöbölné például az ingatlanalapokkal kapcsolatban fölmerült problémákat.
Márciusban a tőkekivonás ellenére sem csökkent tovább a befektetési alapok vagyona, mivel a piaci hozamok ellensúlyozták a pénzkivonást, a zártkörű alapok pedig ismét jelentős tőkét vonzottak.
Úgy tűnik, megállt a nagyarányú tőkekivonás és visszatért a befektetők befektetési alapok iránti bizalma, miután februárban csak kismértékben csökkent az alapok összesített vagyona, és ezen felül új tőkét is vonzott a szektor - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).
