Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Akár kormányokról, akár magánbefektetőkről legyen szó, szemük előtt ugyanaz a cél lebeg: a növekvő világnépesség élelmiszer-igényének kielégítése. A növekvő népesség több élelmiszert igényel, a megművelhető területek és az élelmiszerek ára ezért emelkedni fog.
Az ENSZ becslései szerint 2005 óta 15-20 millió hektárnyi termőterületet vásároltak fel a harmadik világban más országok, illetve magánbefektetők. Ez az Európában mezőgazdasági művelés alatt álló terület egy ötödének felel meg.
Jacques Diouf, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO igazgatója „újgyarmatosításnak” nevezi a folyamatot, mivel a termőterületet felvásárló országok olyan országokban biztosítják maguknak mezőgazdasági termőterületek hozamát, amelyek maguk is termény behozatalra szorulnak.
Kína Kongóban vásárolt fel 2,8 millió hektárt pálmaolaj termelésre bio-üzemanyag előállításához. Líbia a nyugat-afrikai Maliban termeszt rizst 100 ezer hektáron. Katar Kenyában vásárolt fel több tízezer hektár termőterületet.
Az ellenállás ritkaságszámba megy. A Daewoo 3,2 millió hektárnyi, nagyjából egy Belgium nagyságú területet akart felvásárolni Madagaszkáron, de az egyebek között emiatt is kirobban utcai demonstrációk az elnök bukásához vezettek márciusban.
A befektetők a világ lakosságának az elkövetkező évtizedekben várható rohamos növekedésével párhuzamosan bekövetkező élelmiszerár-robbanásra spekulálnak. És már most nem csupán a harmadik világra összpontosítanak: a német Palmer Capital egy brit befektetővel együtt 211 millió eurós alapot hozott létre termőföldek felvásárlására Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában.
