A tudatos befektető általában nem az általános hangulat alapján vesz aranyat, vagyis akkor, ha a piacokon pánik van, és a csapból is az folyik, hogy menekülni kell. És nem is akkor, amikor aránylag megnyugszik a piac – mutat rá Nagy Attila, a SolarGold értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. Viszont egy biztos: aranyba mindig érdemes befektetni. Hogy miért, az alábbi interjúból ez is kiderül.
A forint 2022-es megrogyása nem használt a befektetői bizalomnak, sokan nem csak a megtakarításaikat, de a fizetésüket is szívesebben látnák euróban.
Az árdrágulás hatásait minden nap érezhetjük a bőrünkön, ami a megtakarításainkat is felemészti, ha nem teszünk semmit. A hvg.hu és a Bankmonitor közös podcastja arról, hogy mire számíthatunk és arról is, hogyan befolyásolja az infláció a banki hiteleket, pénzügyi lehetőségeinket.
Azok a kormányközeli üzletemberek húznának hasznot a háztartások pénzét forgató befektetési alapok menedzseléséből is, akik a saját vagyonukat titkos magántőkealapokra bízzák.
Háromszor annyi aranyba fektették be pénzüket a magyarok tavaly, mint 2021-ben, az ékszerforgalom is másfélszeresére nőtt. Az inflációhoz lehet köze.
Az elmúlt három évünk arról szólt, hogy megpróbáltunk újabb és újabb sokkokhoz hozzászokni. 2023 elején mennyire mondható el az, hogy konszolidálódik a helyzet, és kiszámíthatóbbá válik a gazdasági környezet? Gazdasági podcastunkban ezúttal jósolni próbálunk, a világ és Magyarország gazdaságának közeli, és nem annyira közeli jövőjéről. Adásunk vendége Sztakó Szabolcs és Kovács Gábor.
Az ausztrál Rumin8 nevű cég egy olyan, hínáralapú étrendkiegészítőt fejleszt a szarvasmarhák számára, ami megakadályozná, hogy az állat szervezetében metán képződjön.
Alighanem az elmúlt évek egyik legfontosabb bejelentését tette a Microsoft, miszerint jelentős összeget fektet a ChatGPT nevű mesterséges intelligenciát fejlesztő OpenAI-ba. Ennek köszönhetően a redmondi vállalat még több termékében jelenhet meg a technológia, ami akár a Google üzleti modelljét is veszélybe sodorhatja.
Indul az akár 16 százalékos kamatot fizető új Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) jegyzése. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) két új lakossági sorozatot bocsát ki 500–500 milliárd forint értékben, ezeket január 19-től lehet jegyezni – írja a Bank360.hu.
Ahhoz, hogy kialakuljon az ügyfelek részéről a bizalom, fontos, hogy azt érezzék, jó kezekben vannak: akár privátbanki ügyfelekről beszélünk, akik a nagyobb megtakarításaikat fektetnék be a lehető legjobban, vagy azokról, akik csak a pénzügyi ismereteiket bővítenék, fontos, hogy a megfelelő tanácsadókra bízzuk magunkat.
A Google-nél pánikolnak attól, hogy a ChatGPT nevű fejlesztés miatt összedől az internetes keresőre felhúzott üzleti modelljük. A keresőpiacon régóta kevés sikerrel próbálkozó Microsoft igyekszik lehetőségként tekinteni a fejleményekre.
2022-ben nem volt olyan nyugdíjpénztári alap, amelyik reálhozamot ért volna el, sőt a leendő nyugdíjasok többsége veszteséget szenvedett el – derül ki a Bank360.hu számításaiból. Százezrek zárhatták kétszámjegyű mínuszban az esztendőt a nyugdíjpénztárak tagjai közül.
Török részvényalapot kellett volna venni egy éve, esetleg valamilyen árupiacit, ezekkel a 2022-es fekete évben is bankot lehetett robbantani. A hazai kisbefektetők kedvencei, az ingatlan- és rövid kötvényalapok is szerencsére pluszban zárták az esztendőt – derül ki a Bank360.hu összesítéséből.
Az emelkedő infláció alapvetően rossz a lakosságnak, ugyanakkor egyes befektetések kamatára jótékony hatása van. Az inflációkövető prémium állampapír éves kamata például már megközelítheti a 19 százalékot 2025-ben. Ehhez képest még mindig találni 10 százaléknál kedvezőbb kamat mellett jelzáloghitelt.
Újraépítik Magyarország gazdasági függőségét azok a hatalmas beruházások, amelyek rövid távon elfedik a válságjeleket, és túlélést biztosítanak az Orbán-kormánynak. Súlyos humán és ökológiai katasztrófával fenyeget, hogy az állam válogatás nélkül csábítja ide a befektetőket.
A gazdaságfejlesztési miniszter megtilthatja a tulajdonszerzést, ha az érintett cég EU-n kívüli külföldi kormánytól függ, vagy veszélyeztetheti a közbiztonságot.
A pandémia után az energiaválság, illetve a magas infláció nehezíti meg a mindennapjainkat, ezért most különösen fontos, hogy tudatosan alakítsuk pénzügyinket. Érdemes kockázatot vállalni vagy menjünk mindig a biztosra? Mire számíthatunk jövőre? Hogyan lehetünk tudatosabbak a pénzügyeinket illetően? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk az Erste Alapkezelő szakértőjével, Varga Zalánnal.
Napról napra jobban érezzük az infláció hatását napjainkban Magyarországon. De tudjuk-e, hogy a készpénz értéke folyamatosan csökken? Mit érdemes tennünk egy ilyen kiszolgáltatott helyzetben, hogy nagyobb anyagi biztonságban érezhessük magunkat? Videónkban az utca emberének segítségével kerestük ezekre a kérdésekre a válaszokat.
Az idei év a tőkepiacokon eddig egyelőre nem sok jót hozott: mind a kötvény-, mind a részvénypiacok teljesítménye negatív. Az infláció eközben világszerte csúcsra jár, itthon már a 20 százalékot is meghaladta. Nehéz ilyen helyzetben jó hozamot elérni, de mégsem lehetetlen.
A magas infláció letörésére a jegybankok folyamatosan emelik az alapkamatot, ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a világgazdaság teljesen kihűl.
