Az idős kor sok problémát hoz magával, többek között az agyi funkciók romlását és az izomerő csökkenését. Miután a mikrobiótának, azaz a beleinkben élő mikroorganizmusok sokszínű közösségének számos életfunkcióra van hatásuk, és már az is tudott, hogy a mikrobiótát kívülről is lehet befolyásolni és megváltoztatni, brit kutatók azt vizsgálták, hogy két olcsó, kereskedelmi forgalomban kapható prebiotikum (prebiotikus élelmi rost) milyen hatással lehet rá.
A kutatók 60 év feletti ikerpárokat vonta be a kísérleteikbe. A 36 ikerpár tagjai 12 héten keresztül vagy rostos étrend-kiegészítőt, vagy placebót kaptak. Kettős vak klinikai vizsgálatról volt szó, ami azt jelenti, hogy még az orvos sem tudta, ki kapott hatóanyagot és ki hatóanyag nélküli szert. Emellett az alanyok mindegyike fehérje-kiegészítőket is kapott, illetve edzeniük is kellett, hogy javuljon az izomműködésük.
A résztvevőknek online kérdőívet kellett kitölteniük, kognitív teszteket kellett végezniük, illetve a kutatók távolról is figyelték (videózták) őket. A bélflórát is vizsgálták, és kiderült, hogy akik rostkiegészítőket szedtek, azoknál megváltozott a bélflóra összetétele, megnövekedett a hasznos baktériumok száma. Az is egyértelművé vált, hogy az agyműködést értékelő tesztekben, például abban, amelyik az Alzheimer-kór korai jeleit vizsgálja, sokkal jobban teljesített a rostokat kapó csoport: feleannyi hibát követtek el a tesztben, mint a placebót kapott csoport tagjai. Viszont az izomerőben nem volt értékelhető különbség a kísérleti alanyok között.
Miután ebben a kísérletben főleg online módszerekre támaszkodtak, az is kiderült, hogy könnyen elvégezhetők ilyesfajta vizsgálatok idős felnőtteken, akik így mentesülhetnek az utazás kényelmetlenségeitől, a kórházi látogatásoktól.
„Az olcsó, bárki számára könnyen elérhető növényi rostok sok embernek hasznosak lehetnek, biztonságosak és elfogadhatók is. A következő feladatunk az, hogy megvizsgáljuk, hogy vajon hosszabb ideig is tartósak-e ezek a hatások, illetve hogy az eredmények miként általánosíthatók” – írja Claire Steves professzor, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
