A bélrendszerünkben több billió mikroorganizmus él – ezt a komplex rendszert nevezzük bélmikrobiomnak. Ennek a rendszernek a szerepe kulcsfontosságú: segíti az emésztést, edzi az immunrendszert, részt vesz néhány vitamin termelésében, sőt, hatással van a hangulatunkra is. Ezek a baktériumok békésen együtt élnek velünk – addig, amíg a helyükön maradnak. Székeléskor azonban – mivel az egészséges széklet jelentős része ezekből a baktériumokból épül fel – a végbélnyílás környékére kerülnek.
És ha valamilyen okból – például aranyér esetén – sérül a végbélnyílás körüli bőr vagy a nyálkahártya, akkor ezek a mikroorganizmusok bekerülhetnek a felszín alá. Ez pedig aktiválja az immunrendszert és duzzanatot, gyulladást, fájdalmat, nedvedzést okoz. Hiába köszönhetünk nekik sokat – ha rossz helyre kerülnek, bajt okoznak.
Mi is az az aranyér, és miért ilyen gyakori?
Az aranyérbetegség egy visszértágulat a végbélnyílás környékén, ami a vénafalak elvékonyodásával jár. A leggyakoribb oka a kismedencei vénák nyomásfokozódása az alábbi körülmények miatt:
- tartós ülőmunka,
- mozgáshiány, inaktív életvitel,
- rostszegény étrend,
- alacsony folyadékbevitel,
- székrekedés vagy túlzott erőlködés a vécén.
Az aranyér lehet belső és külső – legsúlyosabb esetben kizáródik és a vér benne megalvad.
1. stádium – ekkor még alig van észrevehető tünet, kívülről sem látszik elváltozás. Fájdalommal nem jár, mivel kizárólag a vénák tágulatáról van szó. De ebben a stádiumban jelenhet meg először nagyobb mennyiségű élénkpiros vér a széklet felszínén vagy a vécépapíron és viszketés a végbélnyílás környékén.
2. stádium – ilyenkor már erősebbek a tünetek, amelyek rendszeresen kihívásokat okoznak a betegnek. A végbélnyílás környéke fájhat, viszkethet. Előfordulhat, hogy bár látszólag végeztünk, mégsem komplett a székletürítés-érzés, de idegentestérzést is tapasztalhatunk a végbélnyílásban. A kitágult erek a végbélnyíláson belül tapinthatók, de a nyíláson kívülre nem kerülnek. Székeléskor gyakori a piros vér a széklet felszínén vagy a papíron.
3. és 4. stádium – ezekben az állapotokban már kifordul az aranyér a végbélnyíláson kívülre. Kezdetben még visszahelyezhető, majd a későbbiekben már állandóan kinn marad. Az utóbbi 2 stádium minden esetben orvosi kezelést igényel. Ha gyulladás vagy fertőzés alakul ki, akkor az aranyeres csomó általában nedvedzik és erős fájdalommal járhat.
Az aranyérbetegség miatt a vénafalon kialakuló sérüléseken a bélbaktériumok könnyen átjuthatnak a mélyebb szövetekbe. Ez gyulladáshoz vezethet, ami fájdalommal és duzzanattal jár.
Higiénia és megelőzés: a helyes tisztálkodás
A túl durva tisztálkodás ronthatja az aranyeres tüneteket. Például a pihepuha felületű, gyengédnek gondolt nedves törlőkendők valójában túlontúl agresszívak, mert túl sokat távolítanak el a bőr faggyúrétegéből. Az illatosított vécépapír vagy az alkoholos törlőkendők irritálhatják a bőrt, és utat nyitnak a baktériumoknak.
De akkor mégis mit használjunk? A dolog nem bonyolult: minél gyengédebb és egyszerűbb, annál jobb. A langyos víz a legbiztonságosabb ezen a területen, de ha igazán biztosra akarunk menni, használjunk speciálisan az aranyérre kifejlesztett tisztálkodószert.
Figyelem! Erre a célra nem alkalmasak a női intimrégióra kifejlesztett, savas pH-jú termékek, mert azok valószínűleg csípni fogják a végbélnyílás környékét.
A jó baktérium maradjon a helyén!
Sajnos tény, hogy a hasznos bélbaktériumok hiába fontosak a szervezetünknek, rossz helyen bajt csinálhatnak. A bélflóra az egészségünk nélkülözhetetlen része, de az aranyér miatt sérült területeken még a „jó” baktérium is fájdalmat okozhat. Ezért fontos a tudatos, kímélő higiénia, és az, hogy ne féljünk szakértő segítséget igénybe venni. A megfelelő tisztálkodószerek, az okos életmódbeli döntések és a megelőzés együttese sokat segíthet abban, hogy az aranyér ne váljon mindennapi problémává.
Phytotec Hungária Bt. – Hirdetés
