Akár 24 évet is kaphat az a német antifasiszta, aki a vád szerint két éve Magyarországon többedmagával betegre vert a Kitörés napján szélsőjobbos, vagy annak tartott embereket. A TAZ újságírója beszélt vele a börtönkórházban.
A kötelezőnél is szűkebb nyilvánosság mellett folytatta Lázár János az állami kastélyok tulajdonváltását újabb öt műemlék magánkézbe adásával. Az ingyenes átadás csak társadalmi ellenőrzés mellett jelenthetne megnyugtató megoldást a kulturális örökség megóvására.
Orbán Viktor feltette Magyarországot a politikai térképre, ő maga pedig referenciaponttá vált a világban, de nagy kérdés, hogy talál-e negyedszer is egy olyan vezérmotívumot, mint amikkel korábban nagyon sikeresen mozgósította a választókat – mondja Pogonyi Szabolcs, a CEU oktatója. Úgy véli, ha a Fidesznek nem sikerül lehívni az EU-s pénzeket, Magyar Péternek viszont igen, az sok egyéb politikai kérdést felül fog írni egy esetleges kormányváltás után. Bár a magyar társadalom radikálisan két táborra szakadt, ebben akár gyors változást is el lehet érni, de ez nem csak a politikusokon múlik.
Nem csak Majka, Dopeman számai is gondot okozhatnak Orbán Viktornak. A gengszterrapper szövegeiről legszívesebben hallgatnak a Fideszben, népszerűségében pedig meg sem közelíti Majkát a miniszterelnök saját Digitális Polgári Körébe invitált előadó, akit a jelek szerint sokkal jobban kisegít Orbán társasága, mint fordítva. De mit mond maga Dopeman a politikai pálfordulásáról, illetve a nők elleni erőszakról és kiskorúak elleni szexuális erőszakról szóló szövegeiről?
Egyre távolabb kerül az Orbán-rendszer a valóságtól és a fiataloktól. Olyan a helyzet, mint a késői Kádár-korban, amikor hiába volt sziklaszilárd a hatalom és szinte teljes a társadalmi kontroll: a nyolcvanas évek fiataljai – Orbán Viktor korosztálya – már nem féltek az állampárttól, kiröhögték vagy legyintettek rá, még akkor is, ha úgy tűnt, hogy a rendszer, amelyben már senki nem hitt, életük végéig velük marad.
A tavalyi klímakrízis után a kormány megfelezte a kórházak hűtésére szánt összeget – derült ki azokból a számokból, amiket a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság adott ki a HVG adatigénylése nyomán. Pedig az orvosi kamara szerint jócskán lenne még tennivaló.
A korábbi hivatali eljáráshoz képest sokkal hatékonyabb módszerrel vették el egy végrehajtó irodáját – értesült a HVG. Úgy tudjuk, más végrehajtók is érintettek hasonló eljárásban, és többen attól tartanak: ha nem ápolnak jó viszonyt a végrehajtói kar vezetésével, akkor beültethetnek valakit a helyükre.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez, sajnos, nem igaz.
A könnyűzene mindig is elitellenes volt, nem kell csodálkozni, hogy az előadók ma is be-beszólnak a kormánynak – véli a szociológus-médiakutató és egyben punkzenész Hammer Ferenc. Szerinte a popzenét nem lehet a hatalom által megrendszabályozni, de azt nem tudni, hova vezet a fiatalok nyári fesztivál- és koncertlázadása. Interjú.
Válaszok, ígéretek és kormányzás helyett „digitális honfoglalással”, „nemzeti algoritmussal” próbálkozik a Fidesz. Úgy tűnik, Orbán Viktor mesterterve az, hogy a Harcosok Klubja küzd az online térben, a Digitális Polgári Körök talán ugyanott nemzetet építenek, ő pedig az álhírek leleplezésével tematizál. De kit céloznak, mire lehet elég mindez? Melyik választói réteg kezét látszik végleg elengedni a Fidesz?
A tusványosi vátesz megint újraálmodta a jövőt, de közben saját magával is vitába keveredett – rögzíthetjük, ha szembeállítjuk a miniszterelnök hétvégi geopolitikai jóslatait korábbi világmegfejtéseivel. Ez beárazza világháborús riogatását, nagystratégiai ígéreteit és a jobboldalon magasztalt jövőbe látó képességeit.
Mintha korábbi tusványosi beszédeiből plagizált volna Orbán Viktor: ugyanazokat a paneleket ismételte el – a kultúrák és vallások közötti háborúról, migrációról, az ősgonosz Brüsszelről –, mint az elmúlt évek hasonló igehirdetéseiben. A „nagy bejelentés” helyett csak apró pukkantásra futotta: a digitális térben nem csak háborúzni fognak, de „szeretni” is. A Tisza pedig nem juthat kormányra.
Kényszerhelyzetben van Orbán: Tusványoson újat és nagyot kell mondania, mint például egy vaskos jóléti csomag vagy egy népszavazás, emellett csak „kötelező elem” lehet Magyar Péter, az LMBTQ-emberek és az ukránok pocskondiázása. A Tisza elnöke sem dőlhet azért hátra: fel kell vennie a kesztyűt, és kormányzóképességet is kell mutatnia.
A műemlékvédelmi rendszer szétverése nem Lázár János nevéhez köthető, de az örökségvédelemért felelős miniszterként ő is hozzátette a magáét. Az ízlés és kulturális érték másodlagos, szakmányban öntik újra betonból a várakat, rokoni beruházásoknak sokszor jár a kiemelt gazdasági jelentőség, műemlékvédelmi szempontok nélkül. Lechner Ödön egyik fő művére sem vár sok jó.
Megszaporodtak az egyházon belül történt szexuális és egyéb visszaélésekről szóló hírek. Arról, hogy a magyar katolikusok hol tartanak a szembenézés és feldolgozás útján, Görföl Tibor teológust, vallásfilozófust, a Pécsi Tudományegyetem filozófia tanszékének docensét kérdeztük.
A Tisza jelöltje 42 százalékot, míg a körzetet 2022-ben megnyerő Hadházy Ákos 18 százalékot kapna Zuglóban a 21 Kutatóközpont mérése alapján. Ezzel el is dőlt a vita, hogy részt vegyen-e Hadházy a Tisza előválasztásán – legalábbis Magyar Péter szerint, de Hadházy így is kész elindulni. A felmérést készítő intézetet vezető Róna Dániel szerint csak az a biztos, hogy a Fidesznek aligha osztanak lapot. A HVG azt is kiderítette, kit indít a kormánypárt.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”, az etnikai feszültségek kiélezése azonban jelenleg egyedül Vlagyimir Putyin érdeke. Nem volt szükségszerű, hogy oda jusson a két ország kormányának kapcsolata, ahol jelenleg áll, idén tavaszig sok volt a biztató jel. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Még mindig nem világos, pontosan milyen indokkal függeszthetné fel a kormány kettős állampolgárok magyar állampolgárságát. A törvénymódosítás elfogadása után egy hónappal nem kevésbé homályos az is, mit jelent az állampolgárság felfüggesztése, például, hogy miképp érinti a születendő gyermekek jogait. Az állampolgárságról az utóbbi években az EU több tagállamában fellángolt hasonló vita, ott elsősorban a terrorizmus kockázatai miatt.
Orbán Viktor holdudvara csak abban reménykedhet, hogy a végén a szavazópolgárok inkább a már megszokott rosszat választják, semmint a lehetséges zűrzavart – írja a konzervatív német lap szerzője.
