#belpolitika

Húsz éve az ország legsikeresebb fiataljai voltak, hova jutottak mára? – 5. rész, 11-50, röviden

Politikusok, művészek, szakértők, üzletemberek elmúlt 20 éves pályaívét néztük végig, találtunk nagy kiugrásokat, de bőven voltak hullámvölgyek is. A Magyar Hírlap 20 évvel ezelőtti listáján szereplők közül többen szereztek nemzetközi hírnevet, akár úgy is, hogy az országot sem hagyták el. Van, aki több mint 20 éve dolgozik ugyanannál a cégnél, egyre feljebb menetelve. Van tudós, akit haza lehetett csábítani, másnál olyan erős a szellemi pezsgés hatása, hogy elképzelhetetlennek tartja a hazatérést. Többek életfilozófiája is változott: rájöttek, nem attól lesz sikeres valaki, hogy éjjel-nappal dolgozik. Mielőtt bemutatnánk a 20 évvel ezelőtti lista top10 szereplőjét, összefoglaljuk, mit tudtunk meg a 11-50. helyre rangsorolt tehetséges egykori fiatalokról.


A kémek háborúja Magyarországon is zajlik

Lengyelországban sorra buknak meg az orosz kémek, de Magyarországon és Ausztriában könnyebb dolguk van, Svájcban pedig többé-kevésbé tartani tudták a pozícióikat. A háború kitörése után a diplomáciai fedésre épülő orosz hírszerzést ugyanakkor alapvetően meggyengítették Európában, Moszkva válaszul a technológiai hírszerzését erősítette: megszaporodtak a kibertérben zajló műveletek is, ezek egy része a független magyar médiát is érintheti. Sok orosz árulhatott el titkokat a nyugati szolgálatoknak, ez megmagyarázná, miért buktak le olyan illegális kémek, akik a háború előtt akadálytalanul tudtak dolgozni.







Kovács Kokó István: Magyarországon túlzottan összefonódott a közélet, a politikai és a gazdasági élet

Élete állását hagyta ott Svájcban, azt mondja, azért, mert nem tudott a pénzhez, a politikához lojális lenni. Hiányérzete van amiatt, hogy a magyar ökölvívás szakmai vezetésében sosem kapott szerepet, de mára elfogadta, hogy egyedül nem is tudna rendet tenni abban. Úgy látja, a sportba öntött milliárdok nagy része nem jól hasznosul, és bár vannak ötletei arra, hogyan lehetne megreformálni a rendszert, azt érzi, a kritikus hangvétel itthon nem vezet sikerhez. Kovács Kokó István húsz éve egyike volt a(z akkori) Magyar Hírlap listáján az ötven legsikeresebb fiatalnak. Sikerről, érvényesülési lehetőségekről, sportról és politikáról is kérdeztük.


Szétzilált ország – Hogyan bontotta le Orbán Viktor a demokráciát? – 4. rész: Az új jobboldal és az „illiberalizmus”

Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.


Szabó András milliárdos vállalkozó: Nem akarok politikai ámokfutásba kezdeni, a mecenatúrát választottam

Szabó András szerint a konzervatívnak mondott illiberális demagógiával egyetlen ellenzéki erő sem versenyképes, nincs ütőképes üzenete azon kívül, hogy „Vesszen Orbán Viktor!”. Ezért az ellenzék segítése helyett értékmentéssel akar hozzájárulni a tudásalapú társadalom fejlesztéséhez, és igyekszik megmutatni: ha valaki sikeres és jómódú, van eszköz a kezében, hogy változtasson. HVG-portré.



A NER fogaskerekei: Kreatív művészemberek Orbán szolgálatában

Orbán Viktor a Fidesz arca, a párt üzeneteit ő és a párt politikusai képviselik a nyilvánosságban. Ám vannak a politikai gépezetnek olyan szereplői is, akik a háttérben, csendben dolgoznak, a nyilvánosságban szinte egyáltalán nem ismertek – vagy nem a rezsim szolgálatában végzett munkájuk miatt jegyzik a nevüket. Közéjük tartozik két olyan figura is, akikben közös, hogy mindketten a művészvilágból érkeztek és kreatív munkájukkal járulnak hozzá a rezsim életben tartásához.



Szétzilált ország – Hogyan bontotta le Orbán Viktor a demokráciát? – 3. rész: A vezér hatalomra kerül

Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki




Miért választja egy tudós Amerika helyett Magyarországot? – interjú Nusser Zoltán agykutatóval

Nusser Zoltán neurobiológus-agykutatót húsz éve Magyarország 18. legsikeresebb fiataljának választották a Magyar Hírlap kiadványában, ma pedig a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezeti. Azt mondja, egy nemzetközi kaliberű fiatal kutató hazacsábításához ma tízszer annyi pénz sem lenne elég, amennyiért ő oxfordi doktorátussal és amerikai tapasztalattal hazaköltözött az ezredfordulón. Azt nem tartja feltétlenül rossznak, hogy leválasztották a Magyar Tudományos Akadémiáról korábbi kutatóhálózatát, mert szerinte néha indokolt a széllel szemben vizelni. Interjú.



Kórkép 2023: A NER a negyedik évad első részére tisztességes diktatúra lett

Nem nagyon volt az elmúlt egy évnek belpolitikája a gazdasági- és külpolitikai kríziskezelésen túl – ami viszont igen, az megmutatta: a rendszernek van szavatossági ideje. Az ötödik Orbán-kormány államformává tette a suttyóságot, és egyre szorosabban markolja kritikusai torkát, jóllehet, egy év alatt mutatott annyi válságjelenséget, amelyhez korábban egész ciklusok kellettek.