#belpolitika

Bajnai csőbe húzása: nem vett elő a rendőrség mindenkit, akinek alkalma lehetett elkészíteni a később meghamisított felvételt

Egy nemzetbiztonsági szakszolgálat által készített szakvéleményből következtetni lehet arra, ki készíthette titokban azokat a hangfelvételeket, amelyeket meghamisítva aztán Karácsony Gergelyt próbálta lejáratni a kormányközeli sajtó. Ennek ellenére a Bajnai Gordon feljelentése alapján, a titkos lehallgatás ügyében indult nyomozást felfüggesztették, és a benne érintett üzletembert – egy Budapesten élő orosz milliárdos jobbkezét, aki Orbán Viktor vejével is üzletelt – sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták meg – derül ki a HVG360 által megszerzett nyomozati iratokból.









Míg a Fudan-projekt megrekedt, kínai kézbe került a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola

A budapesti Fudan Egyetem sorsa bizonytalan, de tavaly év végén teljes egészében kínai tulajdonba került a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola. Az új tulajdonos az egyik legnagyobb kínai magánoktatási cégcsoport, amely Thaiföldön és Malajziában már vásárolt egy-egy egyetemet, a Wekerle pedig az első nyugati érdekeltsége. A főiskola már négyezer eurós ösztöndíjat, kínai karrierlehetőséget és egész éves ingyenes kínai nyelvtanfolyamot is ajánl az alapképzésre jelentkezőknek.





„Ha az Orbán-rendszer nem omlik össze, akkor konszolidálódni fog" – interjú Kalmár Melinda történésszel

A konszolidáció mindenképp erodálja a rendszert, de azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenki involválódik, integrálódik, ha akarja, ha nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kalmár Melinda történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, vannak ennél sokkal radikálisabbak is. A történész arról is beszélt, milyen hatása lehet a népvándorlásnak, ettől milyen összeomlások várhatók, és min múlik a kilábalás hossza. Az interjú annak a cikksorozatnak a része, melyben arra keressük a választ, milyen lehet Magyarország 2050-re.


Gigantikus autópálya-bírságok: ennél lehúzásszagúbb hungarikum nincs

Aki külföldi rendszámú járművel mulaszt el autópálya-matricát venni Magyarországon, a magyar rendszámúakhoz képest két és félszeres bírságot kap, és a csekket nem is a magyar útdíjbeszedő, hanem egy németországi, de amúgy szintén magyar családi vállalkozás küldi. Az EU hiába hozott szabályokat épp az ilyen ügyek költségeinek csökkentésére, azok csak másutt működnek, nálunk valamiért nem. A külföldi hatóságok is ismerik a „magyar különlegességet,” de tehetetlenek ellene. Mégis vannak, akik felveszik a harcot a németországi magyar társasággal, és nyernek is.



Farkas Ádám volt PSZÁF-elnök: Kívülről nézve több minden aggasztó és nehezen megmagyarázható

Az ország egyik legsikeresebbnek tartott fiatalja, Farkas Ádám közgazdász a 2010-es kormányváltás után nem sokkal elhagyta Magyarországot, és most Európai Pénzügyi Piaci Szövetség vezérigazgatója. A mai fiataloknak három tippet ad a sikerre, és azt mondja, fontos lenne, hogy az ország képes legyen kitermelni olyan nemzetközileg is versenyképes vállalatokat vagy vállalkozókat, akik a régióban és azon túl is labdába tudnak rúgni. Hol akad el a folyamat? Milyen más problémákat lát a gazdaságban? Interjúnk annak a cikksorozatnak a része, amelyben megnézzük, mi lett azzal az 50 magyarral, akit 20 éve a Magyar Hírlap kiadványában a legsikeresebbek közé választottak.





Közel az ítélet, de sok a kérdőjel Portik 24 éve meggyilkolt fiatalkori barátjának ügyében

1999 tavaszán egy budapesti lakásban meggyilkolták az akkor már az alvilág nagymenőjének számító Portik Tamás egyik fiatalkori barátját, a holttestre csak napokkal később találtak rá. Az áldozatnál a helyszínelők fényképeket találtak, az egyiken Portik egyik embere volt. A gyilkosságban több mint két évtizeddel később azért tudtak vádat emelni, mert a fényképen szereplő férfi egyezséget kötött az ügyészséggel és beismerte: ott volt az emberölésnél. Társa, a gyilkossággal vádolt K. Gábor azonban kitartóan tagad, ahogy a felbujtással vádolt Portik is. Hamarosan elsőfokú ítélet születhet az ügyben. A védelem állítja: szinte semmi nem stimmel abban a történetben, amit a vád felépített.