A napokban megjelent hiánypótló könyv azt is megmutatta, mekkora munka lesz összeszedni a belső elhárítás alacsonyabb rangú tisztjeinek, illetve a többi csoportfőnökség állományának az adatait.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy 400 000 gyermek él alkoholista szülőkkel, hogy több mint százezren nem fértek hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz.
Jogviták nehezíthetik a rektorválasztásokat. A Tokaj-Hegyalja Egyetemen nem jutottak dűlőre, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a lex Mocsai játszhat a NER-kompatibilis jelölt ellenlábasai kezére. A Corvinus pedig felkészül a Takáts Előd utáni időkre.
Szigorúan titkos új nyomozást folytat egyes végrehajtókkal szemben az ügyészség. Máig nem derült ki, tett-e ígéretet a Fővárosi Törvényszék elnöke Schadl Györgynek egy bíró ellehetetlenítésére.
Igény szerint toborozzák az „előszűrt, erkölcsileg, egészségügyileg, szakmailag megfelelő” ázsiai munkásokat Magyarországra – mondja a Terendo munkaerő-közvetítő alapítója, Maier Dávid.
A budapesti Fudan Egyetem sorsa bizonytalan, de tavaly év végén teljes egészében kínai tulajdonba került a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola. Az új tulajdonos az egyik legnagyobb kínai magánoktatási cégcsoport, amely Thaiföldön és Malajziában már vásárolt egy-egy egyetemet, a Wekerle pedig az első nyugati érdekeltsége. A főiskola már négyezer eurós ösztöndíjat, kínai karrierlehetőséget és egész éves ingyenes kínai nyelvtanfolyamot is ajánl az alapképzésre jelentkezőknek.
Romlik a közhangulat. Sokan szeretnének kormányváltást, de nem elegen. Az ország EU-tagságának támogatottsága a kormány brüsszelezése ellenére stabil, derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből.
A kormány megengedheti magának, hogy megszorításokkal kezelje a válságot, és egyelőre lemondjon az uniós pénzekről – erre fogad Orbán Viktor. Eredményt jövő júniusban hirdetnek.
A konszolidáció mindenképp erodálja a rendszert, de azzal jár, hogy előbb-utóbb mindenki involválódik, integrálódik, ha akarja, ha nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Kalmár Melinda történész, a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti tanszékének tudományos főmunkatársa. De nem ez az egyetlen lehetséges forgatókönyv, vannak ennél sokkal radikálisabbak is. A történész arról is beszélt, milyen hatása lehet a népvándorlásnak, ettől milyen összeomlások várhatók, és min múlik a kilábalás hossza. Az interjú annak a cikksorozatnak a része, melyben arra keressük a választ, milyen lehet Magyarország 2050-re.
Aki külföldi rendszámú járművel mulaszt el autópálya-matricát venni Magyarországon, a magyar rendszámúakhoz képest két és félszeres bírságot kap, és a csekket nem is a magyar útdíjbeszedő, hanem egy németországi, de amúgy szintén magyar családi vállalkozás küldi. Az EU hiába hozott szabályokat épp az ilyen ügyek költségeinek csökkentésére, azok csak másutt működnek, nálunk valamiért nem. A külföldi hatóságok is ismerik a „magyar különlegességet,” de tehetetlenek ellene. Mégis vannak, akik felveszik a harcot a németországi magyar társasággal, és nyernek is.
A sebességhatár csökkentése melletti egyik legfontosabb érv az, hogy ezzel jelentősen csökken a balesetveszély, illetve a következmények súlyossága. Magyarországon a múlt év minden egyes napján átlagosan közel kétezer gyorshajtást rögzítettek a traffipaxok. HVG-Ténytár.
Az ország egyik legsikeresebbnek tartott fiatalja, Farkas Ádám közgazdász a 2010-es kormányváltás után nem sokkal elhagyta Magyarországot, és most Európai Pénzügyi Piaci Szövetség vezérigazgatója. A mai fiataloknak három tippet ad a sikerre, és azt mondja, fontos lenne, hogy az ország képes legyen kitermelni olyan nemzetközileg is versenyképes vállalatokat vagy vállalkozókat, akik a régióban és azon túl is labdába tudnak rúgni. Hol akad el a folyamat? Milyen más problémákat lát a gazdaságban? Interjúnk annak a cikksorozatnak a része, amelyben megnézzük, mi lett azzal az 50 magyarral, akit 20 éve a Magyar Hírlap kiadványában a legsikeresebbek közé választottak.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
Már a költségvetés tervezetéből látható volt, hogy a kormány nem teljesíti a gazdasági szereplőknek és az Európai Bizottságnak tett ígéretét, mégsem szünteti meg az ideiglenesnek mondott különadókat, például az "extraprofitadót", amelyet az extrán veszteséges cégekkel is megfizettet.
Több esetben is visszafogottak voltak a kormányhoz közel álló milliárdosok, és nem söpörték ki cégeik tavalyi profitját - ez derül ki azokból a beszámolókból, amelyeket a vállalatok 2022-ben elért eredményeikből nyújtottak be a május végi határidőig. A napokban felvett osztalékaik így is meghaladják az 50 milliárd forintot. HVG-ténytár.
1999 tavaszán egy budapesti lakásban meggyilkolták az akkor már az alvilág nagymenőjének számító Portik Tamás egyik fiatalkori barátját, a holttestre csak napokkal később találtak rá. Az áldozatnál a helyszínelők fényképeket találtak, az egyiken Portik egyik embere volt. A gyilkosságban több mint két évtizeddel később azért tudtak vádat emelni, mert a fényképen szereplő férfi egyezséget kötött az ügyészséggel és beismerte: ott volt az emberölésnél. Társa, a gyilkossággal vádolt K. Gábor azonban kitartóan tagad, ahogy a felbujtással vádolt Portik is. Hamarosan elsőfokú ítélet születhet az ügyben. A védelem állítja: szinte semmi nem stimmel abban a történetben, amit a vád felépített.
A kormány vélhetően nem számít közeli megoldásra az uniós pénzek ügyében. Erre utal a befektetések kamatára kivetett új adó, valamint az is, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter gazdasági önellátás szükségességéről beszél.