Magyar Péter felbukkanásával minden élesebb, durvább lett a magyar politikában, a magánélet tematizálása is. Az elmúlt időszak két nagyot csattanó interjúja – Varga Judité, majd Vogel Eveliné – nemcsak azt jelzi, hogy egyre jobban rezeg a léc a magánélet és a közélet között, hanem azt is, hogy a kettő vegyítésével, a határok elmosásával csak a zavar lesz nagyobb.
Nincs az a pénz, ami elég lenne a klímaváltozás okozta károk megelőzésére, de a magyar kormány nem is feltétlenül azon dolgozik, hogyan lehetne okosabban gazdálkodni vagy hozzájutni az uniós pénzekhez. Kivétel, ha akkumulátorgyárakról van szó.
A miniszterelnök politikai igazgatója tételesen megtagadta azt, amit Nagy Imre újratemetésén mondott főnöke, Orbán Viktor. Riba István elemzése.
Magyarország az európai védelmi ipari fejlesztések eminens tanulója: miközben az unió hadiipari és versenyképességi programjai még csak most jelölik ki a feladatokat, az Orbán-kormány – a németekre támaszkodva – már a termelés beindításánál tart.
A Tisza elnöke sok olyan témát vitt be az MTVA épületébe, amely oda csak elvétve kerülhetett korábban. Túlbeszélt és kibillentett két kérdezőt is, de szimpatikusabb valószínűleg nem lett a közmédiát fogyasztó Fidesz-törzsközösségnek.
Egykori III/III-as tisztet igazolt le a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal a politikai furkósbotként működő szervezet „tudományos” műhelyének élére.
Tíz éve zajlott a magyar kormány első látványos akciója a civilek ellen, akiknek az Ökotárs irodájában tartott házkutatás óta már lejárató kampányokkal, hatósági ellenőrzésekkel és a jogalkotókkal is szembe kell nézniük. Hogyan élték meg az elmúlt évtized kormányzati támadásait? Milyen hatással volt a propaganda a megítélésükre és a támogatásukra, és miért tűnnek el a kisebb, helyi szervezetek? Kell-e félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól? Interjú Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával, a 2014-es rendőri akció fő elszenvedőjével.
A magyar kormány éppen azokban az övezetekben indított humanitárius és fejlesztési programokat az elmúlt években, ahol a Libanonban felrobbant csipogók gyártásában közreműködő magyar nő is igyekezett érvényesülni. Kérdés, hogy csetlő-botló James Bondokról vagy profi fedősztoriról van-e szó.
Budapest mint ellenzéki város már az alakuló ülésen megbukhat, és ezt a Fidesz politikailag megúszhatja, a Tisza Pártra hárítva a felelősséget – mondja Baranyi Krisztina. A IX. kerület újraválasztott polgármestere és a Kétfarkú Kutya Párt leendő fővárosi frakciójának tagja ugyanakkor érthetetlennek mondja, hogy miért akarja távol tartani magát a főváros ügyeitől a Tisza, ha övé a legnagyobb ellenzéki frakció a közgyűlésben. Interjú.
Bese Gergő esete kapcsán többen annak adtak hangot, a pap bűnei miatt egyházilag érvényes-e a házasságuk, nem kell-e a gyereküket újra megkeresztelni, érvényes-e a gyónás után adott feloldozás. Az egyháznak azonban erre kész válasza van, hiszen már a korai időkben szembesült azzal a problémával, hogy a papok is bűnbe esnek. S ezért megoldást kellett találni arra a problémára, hogy ha egy bűnös pap szolgáltatja ki a szentségeket, akkor azok érvényesek-e.
Van, aki kieshetett a pikszisből, és vannak páran, akiknek a céljairól alig tudni valamit. Megnéztük, mit érdemes tudni a Tisza Párt politikusairól a közgyűlésben.
Érvek a hazai neológiáról és a zsidóságról. A vitazáró cikkre még várni kell.
Keményen kiállt a magyar kormánnyal szemben a héten a Budapest Fórumon elhangzott beszédében David Pressman amerikai nagykövet. A hírügynökség azonban borúlátó az amerikai diplomácia jövőjével kapcsolatban.
Bár előrehaladott fázisban van a Makovecz Imre munkásságát bemutató jövő évi életmű-kiállítás szervezése – amelynek megvalósításhoz nemrég 80 millió forint támogatással járult hozzá Lázár János tárcája – a világhírű építész két évtizede tervezett templomának felépítésével kapcsolatban továbbra is sok a bizonytalanság. Valami azonban mozdulni látszik. Az építési és beruházásügyi miniszter ugyanis az eredetileg a budai Apor Vilmos térre elképzelt alkotás megvalósításához is folyósítani rendelt egy – igaz, a többmilliárdos beruházás méreteihez képest elenyésző – 60 millió forintos költségvetési támogatást.
A magyar kormánynak sűrűn kell kommunikálnia, hogy Magyarországnak semmi köze nem volt ahhoz a budapesti bejegyzésű vállalathoz, amely vélhetően a Moszad fedőcégeként vagy „megvezetett balekként” közreműködött a Libanonban több ezer ember sebesülését és tíznél is több ember halálát okozó személyhívók legyártásában. Ezt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense mondta a HVG-nek. Szerinte Irán és a Hezbollah már javában tárgyal Kínával kommunikációs eszközök vásárlásáról, mert az ottaniak az elmúlt 24 órában fejvesztve dobálták el a nyugati eredetű eszközeiket.
Az árvíz és a politika összefüggései, a pártok népszerűségi versenyének állása, veszélyes fordulatot vevő globális folyamatok, témák a HVG e heti számából. Fülszöveg.
Bár Magyarország fokozottan kitett az árvizeknek, tíz éve nem volt szükség ilyen intenzív védekezésre. A belvízre is érdemes figyelni, ez ellen a védekezés sokszor többe kerül, mint az árvizek esetében.
Egy politikus keveset tehet a gáton, mégis valódi veszély a Fidesz számára a homokzsákot lapátoló Magyar Péter. A Tisza Párt közösségépítésbe kezdett, mint egykoron a polgári körök, és a számok azt mutatják: jó úton jár, hogy minden ellenzéki szavazatot besöpörjön, és Orbán táborába is beleharapjon.
A számottevően romló közhangulat mellett szinte minden társadalmi csoportban nőtt a Tisza Párt támogatottsága. A HVG megbízásából szeptember elején készült Medián-felmérés főbb számainak múlt heti ismertetése után most a részleteket is mutatjuk.
