Az Agrárkamara tisztújításán a Fidesz diktál, de egyelőre nincs jele annak, hogy teljesítené az agrárbárók régi vágyát
A földtörvény módosításának lobbistái szóhoz sem jutottak, amikor a napokban dönteni kellett, kit jelöljenek az Agrárkamara váratlanul megüresedett elnöki posztjára. A kormánypártok szövetségeseinek fölénye megkérdőjelezhetetlen, pedig a játékszabályok részben az ő nagybirtokosaikat is sújtják.
Izgatott telefonálgatások törték meg a nagy nyári betakarítások után a forró augusztus kissé unalmas napjait mezőgazdasági berkekben. Az agrárkamarai elnöknek egy büntetőügybe torkollott éjszakai mulatozása teljesen felforgatta a kormánypártok terveit. Pedig minden elő volt készítve. Ugyanaz a Győrffy Balázs, a Fidesz jól bevált embere ült az ország minden szegletében jelen lévő falugazdászokat mozgató Agrárkamara elnöki székében, aki az Európai Parlament szakbizottságaiban is benne volt. Ő az, aki törvényjavaslatával 2015–2016-ban megalapozta a tulajdonviszonyok átrendezését az agráriumban. Most pedig az lett volna a feladata, hogy a magyar vidéken előkészítse a terepet a 2026-os választásokra, illetve Brüsszelben és Strasbourgban képviselje a magyar kormány politikáját, és gondoskodjon róla: még véletlenül se történhessen meg, hogy a jogállamiságot ért kritikák miatt mezőgazdaságra szánt uniós pénzeket is veszítsen Magyarország. Ennek tett be, hogy az agrárpolitikus-földbirtokos egyik napról a másikra kénytelen volt lemondani minden tisztségéről.
Győrffy Balázs volt már minden az elmúlt 45 évben: focista, vadász, őstermelő, polgármester, országgyűlési és EP-képviselő, egyetemi docens, református presbiter. Egyvalami nem volt: ittas nőverő. Egészen tegnapig. Ez pedig véget vetett a karrierjének.
Ebben a váratlan pillanatban egyesek vérmes reményeket kezdtek táplálni az ágazatban. Hátha befolyásolni lehet az új elnök személyén keresztül a befagyott agrárpolitikát, és nyitni lehet a nagybirtokosok, pontosabban a nagy birtoktesteken gazdálkodó gazdasági társaságok irányába. Ez konkrétan a földtörvény szigorának enyhítését jelentené, amely jelenleg a vállalatok számára nem engedi meg, hogy termőföld kerüljön a tulajdonukba.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Vajon eljön az idő, amikor a boltok nekünk fizetnek majd azért, hogy náluk vásároljunk? Nem tudni, de tény, történelem során volt néhány furcsa példa arra, mi miért került kevesebbe és ennek mi lett a következménye. Elek Péter hozott is párat a Duma Aktuál közönségének.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.