Medián: A magyarok szerint meg tudjuk rendezni az olimpiát, de előbb legyen népszavazás

Mit gondol most az ország és Budapest az olimpiáról és a népszavazásról? Ezt mérte fel Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő megbízásából a Medián. Az adatok egyszerre adhatnak reményt Orbánnak, és mutatják, mekkora feladat a fővárosiak és az ellenzékiek meggyőzése.

Ki mit tanult a NOlimpiából?

Ezernyi kérdés övezi a budapesti olimpiai terveket, egy dolog biztos, Orbán Viktor legfontosabb személyes ambíciója, hogy Magyarországra hozza az ötkarikás játékokat. 2017-ben már egyszer közel járt a rendezéshez Budapest, akkor a politika uralása fontosabb volt a miniszterelnöknek, és a Momentum aláírási sikerét látva úgy döntött, nem vállalkozik arra, hogy érvekkel győzze meg az országot, így elnapolta álmát.

Ha nincs a Momentum, akkor jó eséllyel az idei, 2024-es olimpiát nekünk kellett volna megrendeznünk – mondja a HVG-nek a kutatás apropóján Hadházy Ákos. A politikus szerint az ez évi rendezés egyértelmű következményekkel járt volna: csődöt és összeomlást hozott volna a budapesti olimpia, elvégre a nyáron anélkül is káoszba fulladt a közlekedés és egészségügy. Miután a független országgyűlési képviselő hallotta, hogy Orbán újra célként tűzte ki az olimpiát, és értelmezése szerint Karácsony Gergely “meghajolt a zsarolásának”, Hadházy fontosnak érezte, hogy valós képet kapjon az ország arról, mit gondol a témáról a felnőtt lakosság, ezért rendelt az ügyben közvéleménykutatást.

A téma ezek szerint újra a középpontba került. A felnőtt magyar lakosság 71 százaléka már hallott arról, hogy ismét a budapesti olimpiarendezés lehetőségéről beszél a politika. Orbán Viktor maga is sokat tett ezért, elvégre nyári szabadságát kvázi csak azért szakította meg, hogy a Nemzeti Sportnak hosszú interjút adva szinte követelje az évszázados magyar sportsikerek jutalmaként a hazai ötkarikás játékok jogát.

Időközben Karácsony Gergely is megbarátkozott a rendezés gondolatával, hiszen ez lehet az alku, amiért a Fidesz engedi Budapest működését és fejlesztését, valamint tudomásul veszi a főváros polgárainak döntését. Nem meglepő, hogy a fővárosban átlagon felüli azok aránya, akik hallottak a témáról (85 százalékuk).

(Ha kisebb képernyőről olvas, a fenti grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben.)

Mit gondolnak a magyarok 2024-ben egy pályázatról? Ebben a társadalom teljesen megosztott, a válaszadók 49 százaléka ellenzi, 47 százaléka viszont helyesli. Intő jel a magyar kormány számára, hogy a fővárosban viszont sokkal egyértelműbb a helyzet, a budapestiek 62 százaléka nem szeretné, ha a város pályázna, és csak 36 százalékuk támogatja.

Mely társadalmi csoportokban van többsége egy újabb nekifutásnak? A 65 évnél idősebbek (57%) körében, a legfeljebb általános iskolát (52%) vagy szakmunkásképzőt (62%) végzettek között, illetve a városnál kisebb településeken élőknél (54%).

(Ha kisebb képernyőről olvas, a fenti grafikont itt nézheti meg teljes képernyős nézetben.)

Magyar Péter meggondolta magát

A leginkább azonban a politikai szimpátia alapján szakad ketté ebben a kérdésben (is) az ország. A Fidesz szimpatizánsai, illetve a kormány maradását akarók között 82, illetve 81% a pályázás támogatottsága. A Tisza Párt híveinek mindössze 17%-a helyeselné a lépést, 79 százalékuk ellenzi. A kormányváltást akarók körében is hasonló a helyzet (24:72 az elutasítók javára).

Ezek után korántsem véletlen, hogy a korábban a Momentum népszavazási kezdeményezését még ősbűnnek nevező Magyar Péter már maga is referendumot akar. A Tisza Párt elnöke a HVG Címlapsztori című rendezvényén azt mondta, sosem a népszavazási aláírásgyűjtést kritizálta, szerinte országosan kell azt kiírni, és ez minden pályáztatás előfeltétele. Hogy sikeres legyen egy ilyen referendum, ahhoz a következő országgyűlési választásokkal együtt kellene megtartani. Bőven maradna idő egy 2026-os döntés esetén is, hiszen a legközelebbi még ki nem osztott olimpia a 2036-os.

A Medián felméréséből kiderült, hogy a magyarok inkább pesszimisták abban a kérdésben, hogy megkapná-e a rendezés jogát Budapest.

A válaszadók 15%-a szerint teljesen esélytelen, és további 37%-uk szerint valószínűtlen a pályázati győzelem, ezzel szemben 38%-uk bizakodó, 4%-uk pedig állítja: tuti a rendezés, ha jelentkeznénk. Ebben a kérdésben a budapestiek sem látják lényegesen másként az esélyeket – bár érezhetően pesszimistábbak az ország többi polgárához képest.

Az egy kérdés, alkalmasnak találják-e Budapestet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei, de mit gondolnak a magyarok?

Nos, a teljes lakosság kifejezetten magabiztos, a válaszadók 59 százaléka szerint 2036-ban ezt meg tudnánk csinálni, és ebben az optimizmusban Budapest is osztozik (54%). Nem meglepő talán, hogy a kormányváltást akarók enyhe többsége gondolja úgy, hogy nem menne ez az országnak.

Az adatokból az látszik, nem feltétlenül a rendezés képessége dönt arról, hogy valaki támogatja-e az olimpiát. Vagyis nem csak azok ellenzik, akik szerint nem sikerülne. Igaz, ez más nyugat-európai városok esetén is így van. Joggal bízhat képességeiben a Ruhr-vidék például, és gondolhatják az ott élő németek, hogy másra kell a pénzt költeni.

Minden bizonnyal az irracionalitás irányába tolja el az olimpia megítélését az is, hogy Orbán személyesen ennyire ragaszkodik hozzá. Vagyis a vele szembeni szimpátia és antipátia kihat arra is, valaki támogatja vagy ellenzi a rendezést.

A Medián-felmérés fontos megállapítása továbbá, hogy a magyarok kifejezetten támogatnák az olimpiarendezésről szóló népszavazást.

A teljes lakosság 68%-a maga akar dönteni, és 59%-a biztosan, 28%-a valószínűleg részt is venne a referendumon. A népszavazást csak 28% utasítja el. Ebben a kérdésben a fideszesek is szembe mennek azzal, ahogy Orbán Viktor döntött 2017-ben.

Akkor a Momentum aláírásgyűjtési sikerét látva a kormányfő inkább dobta saját olimpiai álmát, minthogy a politikai közbeszédet (a migránsozás helyett) a rendezés előnyei és hátrányai határozzák meg, és Tarlós Istvánnal bedobatta a törülközőt.

A Fidesz szavazók 58%-a ehhez képest népszavazást akar, ahogy a Tisza-hívek 78%-a.

És mi lenne az eredmény, ha Orbán ez alkalommal nem futamodna meg a népszavazástól?

Jelen állás szerint a magyarok 50%-a támogatná álmát, 44%-a pedig ellene szavazna. A kormányfő leginkább az idősekre, a fővároson kívül élőkre és a kevésbé iskolázottakra támaszkodhatna. Ha viszont csak Budapest szavaz, akkor 60:37 arányban elveti a pályázatot.

Hadházy arra hívja fel a figyelmet a kutatási eredmények ismeretében, hogy ebben a kérdésben csak a budapestiek szavazata számít. Ezt üzeni egyrészt a városvezetésnek, mielőtt kialakítaná álláspontját az olimpiáról, illetve a kormánynak is egy esetleg népszavazás megkockáztatása előtt. A hatályos törvények értelmében országos ügydöntő referendumot ugyanis csak olyan ügyben lehet rendezni, ami az Országgyűlés illetékessége alá esik. A fővárosi közgyűlés döntését (itt kell a pályázatról szavazni) csak egy budapesti népszavazást kötheti meg.

Egy országos népszavazás épp annyira tisztességtelen lenne, mint a kétharmados Orbán-rendszer más választásai, hiszen a források egyoldalúan állnának rendelkezésre – figyelmeztet a HVG kérdésére Hadházy. Vagyis az olimpia ellen felszólalók mindenféle támogatás nélkül volnának kénytelenek meggyőzni a polgárokat, míg a kormány végtelen adófizetői forrásokból kampányolna.

A kutatásról

A felmérést szeptember 3-a és 10-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ±3,5 százalék.