Kik azok, akik ebben az országban úgy gondolják, hogy a hatalmon lévőknek tartaniuk kell tetteik következményétől? Ki tartoznak Fidesz-Magyarországhoz, és kik azok, akik nem? Kezd már világos lenni, miért nem sikerül hazacsábítani a külföldre ment fiatalokat? Ez az Így élünk, Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítójának sorozata a hvg.hu-n, látlelet egy nem polgári társadalom szorongásáról.
Januárban indítottunk egy sorozatot arról, milyen országban fogunk élni 2050-ben. Mennyien leszünk? Mit hagy meg és pusztít el a klímaváltozás? Filippov Gábor történész-politológust, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatóját arra kértük, írja meg, milyen lesz a politika 27 év múlva. Röviden: nagyon izgalmas. Nincs ugyanis messze annak lehetősége, hogy a mesterséges intelligencia döntsön helyettünk. De valóban ezt akarjuk?
Nemcsak tudománytalan, de hamis is a miniszterelnök állítása, miszerint önmagában előny, ha a blokkosodással szemben Magyarországnak jó kapcsolatai vannak a Kelettel, így Oroszországgal is. A hálózattudomány alkalmazásában rejlő lehetőségekről Kertész János fizikust, akadémikust, a Közép-európai Egyetem professzorát kérdeztük.
Újabb hálózathoz jutott hozzá az állam a Vodafone kisebbségi részesedésének felvásárlásával, ami a választók elérését is megkönnyítheti. Az Orbán-kormány egyre profibb a politikai céljait szolgáló kapcsolatrendszerek működtetésében.
Jaj a Himnusz-gyalázóknak, rettegjenek az ovisok nemátalakító műtétjét követelők, de lehetőleg már azok is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”, esetleg elismerik, hogy léteznek szivárványcsaládok is. Ez olvasható ki a kormány legújabb, „a magyar életmód” védelmében írt törvényjavaslatából, amely szerint a jegybanktól az Atomenergia Hivatalon át az Integritás Hatóságig bárhol lehet majd panaszkodni. Amúgy fontos dolgok, például a korrupciógyanú is jelenthető.
Több magyar egyházmegyében is a püspökök válaszolták meg a hívekhez intézett vatikáni kérdést: miben kellene megújulnia a katolikus egyháznak? Ferenc pápa újabb magyarországi látogatása épp a klerikalizmus visszaszorítását célozhatja.
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.
A német–magyar kapcsolatok akkor javulhatnak, ha az Orbán-kormány Európában visszatér a fősodorba – üzeni budapesti tárgyalásait követően Anna Lührmann, a német külügyminisztériumon belül az európai ügyekért felelős államminiszter.
Több mint ötvenezer ázsiai, afrikai diák élt az Orbán-kormány kínálatával, és jelentkezett magyar egyetemre. A hangzatos célok mögött külpolitikai érdekek húzódnak meg. Ettől még sok érkező diák kifejezetten kritikus hazája vezetésével és a magyar állapotokkal.
Újból veszélyezteti a kormány az uniós forrásokat azzal, hogy egyik napról a másikra lenullázza a Magyar Orvosi Kamarát, miután a szervezet tiltakozó akciója érzékenyen érinti a céljait. Az EU hiába követelte, hogy a jogszabálytervezetekről egyeztessen a kormány, a büntető tempóba ez nem fér bele. A kormánynak nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az utolsó – ilyen húzása. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy rögtön a kezdéskor páros lábbal szállt bele az Alkotmánybíróságba, amely megsemmisítette a 98 százalékos különadót. Cikkünkben összeszedtük a bosszúálló kormányzás több jellegzetes példáját.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a bank érdekében.
Sorozatos támadások érik a kárpátaljai magyarságot, és a helyzetet csak nehezíti, hogy az ukrán közvélemény ellenségként tekint a minősítésért meg is dolgozó magyar kormányra.
Oroszország kiírta magát Európából, Kína viszont épp most döntött úgy, hogy ideológiai alapon is kihívja a nyugati tömböt. A változó világrend miatt a magyar kormány beszorult, ráadásul Orbán mintha néhány éve nem érezné, mi történik a világban – mondja Orbán Krisztián közgazdász. Interjú.
Úgy tűnik, Magyarországon a szexuális zaklatásnak is van pártpreferenciája. A kormány és médiája a Fidesz céljaira aknázza ki a gyermekpornográfiával gyanúsított pedagógiai asszisztens ügyét, de az egyházban történtekről hallgat.
Hogyan hat a klímaváltozás Magyarországra? Milyen helyen fogunk élni 2050-ben? Erről kérdeztük sorozatunkban Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót, az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnökét. Azt mondta, az átlaghőmérséklet emelkedni fog, ami sűrűbb hőhullámokat, aszályokat is okoz, ennek ellenére lehet nagyon jó hely Magyarország, csak ehhez sok változtatásra van szükség. A rossz forgatókönyv drámai, azt pedig senki sem tudja, hogy mit hozhat a legrosszabb verzió. Egy ilyen kutatásra ugyanis nem adnak pénzt a kormányok és cégek. Interjú.
Már a héten kiderül, hogy Schadl György mögül hány olyan végrehajtó farol ki, aki neki köszönhette pozícióját. Ebből leszűrhető lesz az is, hogy a végrehajtói kar elnökének mennyire maradt erős a hatalma, miután az általa kiépített rendszer összeomlott. Eddig négy vádlott ismerte be a bűnösségét, és tizenegy olyan szereplője maradt az ügynek, aki még érdekelt lehet abban, hogy bedobja a törölközőt.
Nem lát esélyt az érdekegyeztetésre a kormánnyal, de nem is tartaná jó ötletnek Palotás János, aki az egykori taxisblokád idején vezetett hasonló tárgyalásokat. Interjú.
A demográfiai rejtvényre ott a válasz a statisztikákban. HVG-ténytár.
A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás.
