A lap bécsi tudósítója szerint a Fidesz egyre idegesebb a tiltakozások miatt, és naponta küldenek le valakit Debrecenbe, hogy elfojtsák a parazsat, nehogy futótűz alakuljon ki a helyzetből.
Az ellenzéki pártok megnézték a 2022-es választás eredményét, és magukban nem találtak hibát, csak abban, hogy egyáltalán összefogtak. Idén ennek megfelelően külön-külön, saját vezéregyéniségekkel futnak neki a rendszer megdöntésének. Az ellenzéki önkritika hiánya azonban nyílegyenesen újabb bukáshoz vezethet, ugyanis Orbánt saját játékában nem lehet megverni, ezzel még próbálkozni sem érdemes.
A jogalkotás szempontjából is párját ritkító esztendő volt 2022: soha nem született ennyi jogszabály választási évben, még 2010-ben sem, amikor a "fülkeforradalommal" először kapott kétharmadot a Fidesz. HVG-ténytár.
Orbán Viktor a hívei előtt azzal érvel, hogy Magyarország ki akar maradni az új hidegháborúból, eközben Washington és Budapest között egyre feszültebb diplomáciai hidegháború zajlik, ami részben személyes okokra is visszavezethető. Egyelőre nem látszik, hogy mi hozna enyhülést a két ország viszonyában. Már a szövetség stabilitása a tét.
Kele János szerint a volt miniszterelnök szemét bántja a fény, mert az árnyékban van.
A Demokratikus Koalíció elnöke az orosz-ukrán háborúról, az oktatás helyzetéről és az árnyékkormányról fejtette ki véleményét.
Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.
Csak Orbán Viktor fantáziája szab határt annak, mit tud és akar a szomszédban zajló háborúra hivatkozva, a parlament háta mögött megszülető „hadinormákkal” szabályozni.
Felbukkantak olyan vélemények is, amelyek szerint a sok főtiszt elbocsátásának célja, hogy a NATO-hoz elkötelezetteket kormányhűbb káderekre cseréljék, ám ennek ebben a formában kevés a valószínűsége.
Ungár Péter felháborítónak tartja a Momentum plakátjait, elmondja, hogy miért frusztrált a párttal kapcsolatban, mit gondol Gyurcsány Ferencről, mi a baja Karácsony Gergellyel, mi az orosz-ukrán háború magyar olvasata, és van e tanulsága Jászberénynek. Interjú.
Rontja a falusi házak panorámáját a hatalmas szerelőcsarnok. Kellene egy teherpályaudvar, de senki sem akar a közelében lakni. Ilyesmik váltanak ki tiltakozást Türingiában, a Debrecenben elhíresült CATL múlt hét óta működő akkumulátorgyárának környékén.
Váratlanul érte a közbeszédet uraló Orbán-kormányt, hogy vannak még civilek, akik vitába mernek szállni a hatalommal, és nem engednek meg bármilyen ipartelepítést a környezetükben. A gigantikus akkugyártó-kapacitást gazdasági érvekkel sem lehet meggyőzően alátámasztani.
A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.
Lokálissá kell zsugorítani a háborút – adta ki a stratégiai célt Orbán Viktor azon a héten, amikor Magyarország katonai szövetségesei megállapodtak, hogy közös felelősségvállalással küldenek támadófegyvereket az orosz erők ukrajnai kiűzésére.
Noha a Schadl-botrány politikai főszereplője Völner Pál egykori államtitkár, a végrehajtók jogellenes kiválasztásához az igazságügyi tárca közép- és felső vezetése is asszisztált – ez derül ki a HVG birtokába került tanúvallomásokból. A minisztérium dolgozói – ha közben netán kellemetlenül is érezték magukat – minden utasítást teljesítettek, ami felülről érkezett, így nyerhettek végrehajtói kinevezést Schadl György engedelmes lekötelezettjei.
Kik mozgatták „gyalogként" a Schadl György-féle korrupciós hálózatot? Hogy áramlott a pénz a végrehajtóelnök Schadl és Völner Pál államtitkár között? Mikortól figyelt fel az ügyre a hatóság, és hogyan követte nyomon a kenőpénzek útját? Cikkünkben az ügy újabb érdekes részletei.
Miközben két héttel a büntetőper indulása előtt látványosan szivárognak ki Schadl György csúcsvégrehajtó és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének részletei, a rendszer tisztulásának semmi jele. A végrehajtók menesztése-kinevezése ma sem átlátható.
Nem indul tökéletesen az új ügyeleti rendszer, amelyet az országban elsőként Hajdú-Bihar megyében vezetnek be február elsejétől. Miután ezt ebben a formában nem tesztelték, van olyan orvos, aki szerint vakrepülés az egész. A cél, hogy a betegek egységesebb, jobb ellátást kapjanak, de kérdés, ez megvalósul-e. A szkeptikusok azt látják: nem biztos, hogy jobb, de biztos, hogy kevesebb helyen lesz ellátás. Az Országos Mentőszolgálat természetesen az értékeket hangsúlyozza. Az átalakítás nem pusztán egészségügyi kérdés: ennek sikerén múlhat Takács Péter államtitkár politikai sorsa. Több szakemberrel átbeszéltük, milyen változást hoz az új rendszer, mik az aggályok és milyen pozitívumokat látnak benne az érintettek.
A fogvatartottak vacognak, éheznek – így terjeszti ki a társadalmi eltaszítás politikáját a kormány a büntetés-végrehajtási intézményekben élőkre, s ehhez jó ürügyet szolgáltat az energiaválság.
