Az ellenzék megosztására és a Fidesz-tábor hergelésére egyaránt alkalmas a Niedermüller Péter szavai nyomán támadt botrány. Nemzetközi szakértőt is megkérdeztünk az ügyről.
Az Orbán-rendszer állásáról és alakulásáról szóló cikksorozat első része egy pillanatfelvétel volt a rendszer és az ellenzék viszonyáról 2020 elején, az önkormányzati választások után. A mostani írás azzal foglalkozik, hogy miért marad el a rendszerváltás, mi van, illetve mi várható helyette.
Ismét fellángolt a vita a paraszolvencia kiiktatásáról, miközben a magyar egészségügy hiánygazdálkodásának nem ez lenne a gyógyszere, noha hálapénzfizetésben élen járunk az EU-ban.
Széles körben elterjedt nézet szerint a múlt év végén repedések kezdtek mutatkozni a lassan tízéves Nemzeti Együttműködés Rendszerén. Valóban történt-e változás, és ha igen, úgy a rendszerváltoztatók erősödtek-e meg, avagy a rendszer változik? Egyebek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ az a négyrészes cikksorozat, amelynek ez az első darabja.
Az agyilag konyhamalacok megeszik ezt a hisztit is. A többiek viszont, nos, a többiek többen vannak.
Az MTVA riporterének az a feladata, hogy zavarba hozza azt, akinek lejáratására a szerkesztő megbízást kapott. A cél: szerezni 30 másodperc kínos makogást, amit végtelenítve lehet ismételni. De mi történik, amikor a kiszemelt áldozatnak harminc perce van reagálni?
Sunyin orozza el az ellenzéki főpolgármester koncepciójának elemeit és embereit Orbán Viktor. Mégis, tíz év óta először, kénytelen elfogadni az értelmes párbeszédet, pusztán azért, mert a demokrácia, ha levegőhöz jut, tényleg működik.
Az együttműködésben hinni kell, és küzdeni érte – ezt üzeni az ellenzéknek az elbukott győri polgármester-választás. Bár az ősszel Borkai Zsolt csupasz hátsóval is megnyerte a várost a kormánypártoknak, Dézsi Csaba András fölényes győzelme gyógyír a fideszes sebekre.
Mennyire gyorsan lehet visszaszerezni az elveszett bizalmat? Erre a kérdésre is választ adott a megismételt győri polgármester-választás. De vajon mekkora kudarc az ellenzék számára, hogy a Fidesz négy hónap alatt talpra állt? Windisch Judittal elemeztük az eredményeket.
Zoltán Gábort, a városmajori vérengzésekről szóló Orgia című regény szerzőjét kérdeztük szembenézésről, felelősségvállalásról, bűnbocsánatról, valamint Pokorni Zoltán nyilas nagyapjáról szóló beszédéről. A Holokauszt-emléknap, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója tiszteletére a hvg360.hu interjúját most minden olvasónk megnézheti.
Hiába vannak többségben a nők a diplomások között, a vállalati, közigazgatási és politikai vezetők körében idehaza még mindig megingathatatlan a férfidominancia. A hierarchia csúcsai alatt viszont már a hölgyeknek is egyre gyakrabban osztanak pozíciókat.
Kényszerpályára lavírozta magát az ellenzék az önkormányzati választás sikerei után, mivel bebizonyosodott, hogy csak úgy győzhetik le a Fideszt, ha feladják függetlenségüket és 2022-re ismét összefognak. A DK által szorgalmazott közös listára és közös miniszterelnök-jelöltre viszont egyik ellenzéki vezető sem mondott még igent, és ebből a szempontból sorsdöntő, hogy kiket választanak majd idén elnöküknek a pártok.
Habony Árpád bútorai lassabban értek haza Londonból, mint amennyi idő alatt kibontakozott a kormány legújabb gyűlöletkampánya. A vád ismerős, csak az apropó új. Orbán Viktor és a Fidesz szerint nyerészkedő civil szervezetek szövetkeztek a magyarországi cigánysággal, hogy megrövidítsék az államot, előkészítsék az illegitim hatalomváltást, és kifosszák a gürcölő többségi társadalmat. Aki pedig visszautasítja ezt a narratívát, az nem pusztán a kormány ellensége: a Fidesz és sajtója szerint a gyűlöletet visszautasítók azok, akik polgárháborúba sodorják az országot.
Az időközi polgármester-választáson a miniszterelnök válságkezelése is vizsgázik, ám abból a szempontból nyugodtan kockáztathatott, hogy egy ellenzéki városvezető nem menne sokra a közgyűlés fideszes többségével szemben.
Miközben a kormányfő vezényletével dübörög a cigányellenes gyűlöletkampány, az ügyészség megerősítette a HVG-nek: a gyanú szerint majdnem egymilliárd forintot csalt el a Fidesszel együttműködő Lungo Drom egyik győri képviselője romák közfoglalkoztatásával.
Az embertelen börtönkörülmények miatt jogerősen megítélt kártérítések kifizetésének felfüggesztése – kormányhatározattal – az eddigi legjobb példa arra, hogy miért jobb, ha az állam működését a jog szabályozza, nem pedig egy önkényúr. És ez Önt is érinti – nem épp kedvezően –, kedves Olvasó.
A nyugati és a magyar jobboldal és nacionalizmus közötti alapvető különbségre ad választ egy ma már elfeledett könyv. Csizmadia Ervin írása.
A hivatalos kinevezésére váró Bardóczi Sándor azt szeretné, ha főkertész helyett inkább főtájépítésznek hívnák, de a lényeg, hogy mostantól minden fővárosi zöldfelület hozzá tartozik majd. A HVG-nek adott interjújában elmondta azt is, hogy szigorúbb szakmai felügyelet alá vonná a Főkert Zrt-t, több természetőrt állítana munkába és a jövőben minden budapesti beruházásnál megkerülhetetlen lesz a véleménye.
A korrupció már eszköz a hatalom kezében. És ez már a sajtószabadság állapotára is kihat. A Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója tanulmányában feltárta a médiaszabadság és a korrupció közötti összefüggéseket. „A médiaszabadság hanyatlása, mind a korrupció intézményesülése beleillik a regionális és – részben – a globális trendekbe, a magyar esetben mindkét változónak különleges jellegzetességei vannak.”
Míg az antiszemitizmusra rájátszó üzeneteit kódolja a kormány és holdudvara, a magyar cigányság elleni hangulatkeltésnél ilyen erőfeszítéseket nem tesz. Orbán Viktor háborút hirdetett a „börtön- és etnobiznisz” ellen. Ha a csatakiáltást tettek követik, védhetetlenné válik Magyarország számos uniós eljárásban.
