Nagyon nehéz évünk lesz, de hogyan küzdjünk meg vele? Interjú Szondy Máté pszichológussal

hvg360: Ha egy-két szóval kellene jellemeznie 2022-t, mi lenne az?

Szondy Máté: Folyamatos változás, és folyamatos igény az újabb és újabb alkalmazkodásra.

hvg360: A változástól jellemzően félünk, az egy szorongató érzés.

Sz. M.: Igen, mivel nagy igényünk van a stabilitásra és biztonságra. Viszont az elmúlt évek folyamatos krízisei közben el szoktuk felejteni, hogy valójában a történelemnek egy meglepően nyugodt és kellemes időszakában élünk.

hvg360: Inkább éltünk.

Sz. M.: Igen, éltünk, de még sosem volt ilyen alacsony a gyerekmortalitási arány, nagyon nagy lépéseket tettünk a betegségek legyőzésében, sokkal kevesebb ember hal meg háborúban, mint a korábbi évszázadokban.

Hajlamosak vagyunk az aktuális hírek és események alapján megítélni az életünket, de ha kicsit tágítjuk a perspektívánkat, akkor azt látjuk, hogy a világ sokáig biztonságosabb és nyugodtabb volt, mint az előző évszázadok.

Aztán ez a nyugalmi állapot 2008 körül a gazdasági válsággal (egyesek szerint korábban, a 2001-es terrortámadásokkal) felborult. A gazdasági nehézségek után jöttek a Covid-hullámok, a háború a szomszédunkban, és mindezek mellett egyre kézzelfoghatóbb jelei vannak a klímaváltozásnak is. Mindez folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthat ki bennünk, hiszen elsősorban a bejósolhatatlan és a kontrollálhatatlan dolgok szoktak szorongást kiváltani. Bejósolhatatlan és kontrollálhatatlan dolgok: az elmúlt években pontosan ilyen tényezők alakítják az életünket.

Ez már önmagában egy nagy csomag, és ehhez kapcsolódik az a fajta bizonytalanság, hogy egyre nagyobb kihívás annak eldöntése, mi igaz és mi nem az. A tudományba vetett hit meggyengült, főleg a Covid alatt. Pár évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy az emberek nagyobb hitelt adjanak egy Youtube-videókon terjesztett áltudományos összeesküvés-elméletnek, mint a tudósoknak.

De a bizonytalanságérzéshez hozzájárul a hírek valódiságával kapcsolatos bizonytalanság, gondolhatunk a valódi fake news-okra és a fake news-ozásra…

hvg360: És a komplett kormányzati kommunikációra is.

Sz. M.: Igen, hazánkban az általános tényezőkhöz hozzájárulnak – mondjuk úgy – magyarspecifikus működésmódok vagy minőségek. Itt leginkább arra gondolok, hogy a kormányzati kommunikáció hosszú évek óta a folyamatos megtámadottság „élményét” nyújtja, és háborús szóhasználatot alkalmaz. Ennek számos verzióját láthattuk az elmúlt években, felmerült már Soros, Brüsszel, a migránsok, az LMBTQ… Sok ellenségkép jelent meg az elmúlt években.

Miután évek óta azt halljuk, hogy támadás alatt állunk, valójában egy folyamatosan fenntartott, „harcolj vagy menekülj” állapotban élünk, ez pedig klasszikus stresszválasz. Hosszú távon ez rendkívül megterhelő a szervezet számára, hiszen a stressz fizikailag is megbetegedést okozhat, de pszichésen is.

Ebben a hangulatban nem csoda, hogy nem érezzük jól magunkat (és már a háború és a Covid előtt sem éreztük jól magunkat): amikor fenyegetve érezzük magunkat, akkor a túlélés válik a központi kérdéssé, amihez képest a boldogság sokadlagos tényező.