Erdőirtásokkal, lakatlan tájak benépesítésével és egyéb, a Föld biodiverzitását súlyosan veszélyeztető akciókkal bolygónk vadonjainak 10 százaléka elveszett. És ez csak az elmúlt 25 év mérlege.
Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy egy szénerőmű közelében milyen biológiai lábnyomok képződnek, s azt se, hogy a szélturbinák keltette zaj lehet-e a környezetére káros hatással. De azt tudományos alapossággal nem vizsgálta eddig senki, hogy egy-egy napelempark létrehozása mivel jár a környezete élővilágára. Nem véletlen, hogy a pótlás éppen a britektől érkezett.
Egy érdekes interaktív térképen követhetjük nyomon az állatvilág sokszínűségét.
Az ellenálló, sokszor burjánzó gombafélék növekvő veszélyt jelentenek a mezőgazdaságra és vele az élelmiszerbiztonságra, de mellette az erdőkre és számos állatfajra is - állapította meg egy, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány.
A szibériai vulkánkitörések okozhatták a perm-triászi kihalási eseményt kétszázötvenmillió évvel ezelőtt - vélik amerikai kutatók, akik vizsgálataik eredményeit az Earth and Planetary Science Letters című folyóiratban ismertették.
A természet sokféleségének rohamos, aggasztó mértékű csökkenését mutatja be a Call of Life (Az Élet hívó szava) című amerikai dokumentumfilm, melynek európai premierjét a budapesti Brit Nagykövetségen tartották kedden este.
A biodiverzitás, azaz a biológiai sokszínűség csökkenése csak a kormányzati és a civil szféra eddiginél jóval szorosabb összefogásával állítható meg, ebben egyetértettek azok a kormányzati törvényhozási és civil szakemberek, akik részt vettek a Civil és kormányzati együttműködés a biológiai sokféleség védelmében 2010 után címet viselő szakmai konferencián pénteken az Országházban a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Az Amazonas-medencében átlagban háromnaponta látványos, addig ismeretlen fajra bukkannak - érzékelteti a terület biológiai gazdagságát a Természetvédelmi Világalap (WWF) kedden kiadott jelentésében.
