Magyar tudós is részt vett abban a kutatásban, ami riasztó adatokkal szolgál az ember biodiverzitásra gyakorolt hatásáról
Ha csökken a biodiverzitás, annak az emberi civilizáció is megihatja a levét.
Ha csökken a biodiverzitás, annak az emberi civilizáció is megihatja a levét.
A megújuló energiafajták előnyeit szem előtt tartva egyre több országban jelennek meg napelemes farmok, gyakran mezőgazdasági területeken. Milyen hatással van ez a vadon élő állatokra?
Az uniós szabályozás megnyitja az utat a retorziók lehetősége előtt – mondja Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, akit a biodiverzitás hanyatlása, a fajok kihalása és a természet helyreállítása kapcsán kérdeztünk.
Új zöld pénzügyi termék terjed világszerte. A biodiverzitás-kredit (biokredit) segíthet előteremteni a pénzt a biodiverzitás megőrzése érdekében. Sok a csalás és a trükközés, de jó projektek is vannak.
A biológiai sokféleség nem arról szól, hogy fészkel-e gólya a házunk tetején, hanem hogy felszámoljuk-e a saját létünk alapjait.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Magyarország négyötöde biodiverzitás szempontjából már sivatag – figyelmeztet Gyulai Iván ökológus. Hogyan függ össze a bioszféra immunrendszere és a sajátunk? Miért gyengül az előbbi? Mit lehet ez ellen tenni? Mire jó a csiganyál, és mitől egészségesebb a hernyórágta saláta? Kiderül a zCast friss adásából, amelyben a biodiverzitás helyzetét vesézzük ki.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
Finn kutatók szerint érdemes alaposabban megvizsgálni a természet egészségre gyakorolt hatását, a jövőben ugyanis több betegség kezeléséhez szükséges anyagot is találhatnak ott.
Kevesebb méz és gyümölcs, elszálló lepkék, versenyző virágok, virágos mezők nélküli Pilis, elhervadó ökoszisztémák. Mire számíthatunk, ha eltűnnek a méhlegelők?
Veszprém kezdte, de Budapesten lett ügy a méhlegelőkből. Van, ahol beporzó hadművelet, másutt fenntartható gyepgazdálkodás, vagy épp a szerény zöld folyosó névre hallgatnak a vadvirágos programok, amiket a beporzó rovarok kedvére a sokszínűbb ökoszisztémák érdekében indítottak Veszprémtől, Székesfehérváron át Budapestig.
Az akkor megfogalmazott javaslat ma is megállja a helyét, sőt, ha úgy tetszik több mint másfél évszázadnak kellett eltelnie, hogy központi programokkal támogassuk a beporzókat, immár a városokban is. Kis méhlegelő-történelem a múzsák ókori lakhelyétől a vadvirágos városokig. Összeállításunkból kiderül az is, merre keressük a méhlegelőket, ha virág- és rovarnézőbe mennénk.
Azon töprengenek a biodiverzitás-kutatók, hogy mit találhattak egy makk kupacsában a Pilisben.
Sokan talán nem is gondolják, milyen gazdag élővilág lapul a nem túl szép időkre emlékeztető bombatölcsérekben. Egy új tanulmány most arra is rámutatott, hogy a térbeli elhelyezkedés is fontos szerepet játszik az ilyen kistavakban előforduló közösségek összetételében.
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
Földünk egyik legrégebbi, és kétségtelenül a leghatalmasabb élőlénye a Pando, egy egészen különleges nyárfaközösség, amely egyetlen élő szervezetként azonosítható. Szakemberek lehetővé tették, hogy hallassa hangját ez a biológiai organizmus, és ez – amellett, hogy érdekes – hatalmas tudományos felhasználási lehetőséget rejt magában.
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
Az ecuadori referendum óriási vereség az államfő számára.
A megállapodás kulcsfontosságú a klímaváltozással szembeni harcban - vagyis az emberiség jövője múlhat a betartásán.
A jeles napot Magyarországon 2004 óta ünneplik.