Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy egy szénerőmű közelében milyen biológiai lábnyomok képződnek, s azt se, hogy a szélturbinák keltette zaj lehet-e a környezetére káros hatással. De azt tudományos alapossággal nem vizsgálta eddig senki, hogy egy-egy napelempark létrehozása mivel jár a környezete élővilágára. Nem véletlen, hogy a pótlás éppen a britektől érkezett.

Lassan, de biztosan napenergia-termelő nagyhatalommá érik az Egyesült Királyság. Már tavaly augusztusban robbanásszerű terjedésről árulkodtak a statisztikák; egy év alatt mintegy 153 százalékos növekedést ért el az ágazat, és ha a lendület nem is tarthat a végtelenségig, lassan nagyobb napelem-kapacitással rendelkeznek majd a britek, mint amennyit a Paksi Atomerőmű termel.

A saját atomerőmű építési projektjükkel zátonyra futott szigetországban – velünk ellentétben – az új irányt, ha tetszik: alternatívát is kijelölték már az energetikában: mind jobban beledőlnek a szélenergiába is, motorjai lettek az új rendszerű vízenergiás innovációknak, és lám: az Egyesült Királyságban megéri több lapot is feltenni a fotovoltaikus rendszerek terjedésére.

Érdemes visszaidézni: a napokban szenzációként terjed el a hír, hogy Németországban múlt vasárnap negatív árig jutott el az áram a villamos energia rendszerben annak köszönhetően, hogy a megújulók csúcsra jártak, és a termelő-fogyasztói körben kevesebb fogyasztás volt mint termelés. Nos, a briteknél ez a jelenség már tavaly augusztusban „megesett”. Mielőtt még a német-francia versengésbe belemélyednénk, itt jeleznénk azt is, hogy az első brutális napenergiás rekordot viszont a németek produkálták még 2013-ban.

Eleget süt a Nap az Egyesült Királyságban ahhoz, hogy ez a látvány mára mindennapossá váljon
©

Arról azonban eddig szinte egyáltalán nem esett szó (tudományos tanulmány szintjén legalábbis nem találkoztunk vele), hogy a napsugarak villamos energetikai hasznosítására létrehozott gazdaságok milyen hatással vannak a környezetükre. (Úgy értve ezt a kérdést, mint ahogyan a szélfarmokat az alacsony frekvenciás búgásért, a madarak vonulási útjának keresztezéséért és a szélirányok megváltoztatásáért is szokás – többnyire alaptalanul – kárhoztatni, és úgy is, ahogyan a szénerőművek környezeti hatásait, vagy a zagytereik élővilágát tűzik gyakorta zászlóikra elrettentésül a természetvédők.) Nos, ez a hiány is megszűnt, mivel a Solar Trade Association jóvoltából elkészült tanulmány éppen ezt vizsgálta.

A „Napenergia gazdaságok hatása a helyi biodiverzitásra” címmel készült, 53 oldalas összehasonlító tanulmány legfőbb megállapítása az, hogy

a napelem parkok biológiai értelemben szinte nem is hagynak lábnyomot működésük során.

A kutatók szerint az ilyen létesítmények pozitív hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre vonatkozó elvárásoknak mind a növény, mint az állatvilág tekintetében, feltéve, hogy megfelelő gazdálkodási terv készült a földterületre. Sőt: azt is megállapították, hogy az Egyesült Királyságban a napelemek a fokozottan védett területeken is telepíthetők úgy, hogy a megjelenésük ne változtassa meg az élővilág addig jelen lévő bőségét.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!