Az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) részes felei - közel 200 ország képviselői - október 18. és 29. között egyeztetnek Nagojában, hogy új célokat tűzzenek ki a kutatók szerint drámai mértékben csökkenő biodiverzitás védelme érdekében, miután a 2010-re kitűzött célokat a nemzetközi közösségnek egyértelműen nem sikerült teljesítenie.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint ma az emlősök közel egynegyedét, a kétéltűek egyharmadát, a madarak több mint egynyolcadát, a növényeknek pedig több mint egyötödét fenyegeti a kihalás. Az emberi tevékenység hatására a fajok kihalásának üteme jelenleg mintegy százszorosa - egyesek szerint ezerszerese - a természetes rátának. Szakértők szerint a Föld élővilága napjainkban történetének hatodik nagy kihalási hullámát éli át, s egyben az elsőt, melyet az emberi tevékenység vált ki.

Így nem meglepő, hogy a zöldek szerint a nagojai csúcs tétje nem kisebb, mint egy "mentőcsomag" kidolgozása a természet megóvására. A Greenpeace és a Természetvédelmi Világalap (WWF) arra szólította fel a kormányokat, hogy hozzanak létre nagyméretű és kapcsolódó szárazföldi és óceáni természetvédelmi területeket. "A világ leginkább azoknak az egyezményeknek a megkötését várja Nagojától, melyek képesek megállítani a világ élő vagyonának folyamatos, drámai veszteségét és az életünket fenntartó rendszerek folyamatos erózióját. (...) Még tisztán gazdasági szempontból is sokkal költséghatékonyabb megőrizni vagy helyreállítani az egészséges ökoszisztémákat, mint mesterségesen pótolni azokat a szolgáltatásokat, amelyeket nyújtanak, s melyeket ma természetesnek veszünk" - hangsúlyozta Jim Leape, a WWF globális igazgatója.

A biológiai sokféleség mellett a genetikai erőforrásokból származó bevételek fair megosztásáról is tárgyalnak majd a felek Nagojában. Egy erről szóló jegyzőkönyv többek között azt szabályozná, hogy egy gyógyszercégnek mennyit kell fizetnie egy fejlődő országnak az onnan származó állati és növényi gének felhasználásáért.