Három új rovarhotelt helyezett ki Budapesten a Főkert
Ezekkel az építményekkel megpróbálják a természetes élőhelyüket visszahozni a városi környezetbe.
Ezekkel az építményekkel megpróbálják a természetes élőhelyüket visszahozni a városi környezetbe.
A szabadon garázdálkodó, aranyos házikedvencek elég komoly fenyegetést jelentenek a (náluk kisebb) ritka állatfajokra.
Óriási a kár a világ leggazdagabb élővilágú térségében.
A jegesmedvék sebezhető természetvédelmi besorolása nem tükrözi az állatok helyzetét egy új kutatás szerint. Azok ugyanis 2100-ra teljesen eltűnhetnek.
A veszélyeztetett európai madarak élőhelyei a felére is csökkenhetnek az elkövetkezendő évtizedben amiatt, mert a termelők a piaci nyomás miatt egye intenzívebben gazdálkodnak az olíva- és szőlőültetvényeken.
Bár rengeteg pénzt költöttek rá, Chilében eléggé félrement az erdőültetési program.
Az apró Miyawaki-erdőket sűrűbbnek és a biológiai sokszínűség szempontjából gazdagabbnak tartják más erdőknél.
Nem is gondolnánk, mennyit számít, ha kiteszünk egy mesterséges odút a kertbe, vagy ha lemondunk a kedvenc édességünkről, mert az pálmaolajat tartalmaz. Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa elárulta, hogyan erősíthetjük meg a meggyengült természet immunrendszerét, és hogy mire megyünk egyetlen fa elültetésével. A járvány ugyanis arra is figyelmeztetett, hogy tennünk kell valamit az élővilágért.
Egy Dél-Ausztráliában betolakodóként megjelent békafaj mindent megeszik, ami csak befér a szájába, ráadásul a meleget is jól tűri.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elemzése szerint már nemcsak az agrár élőhelyeken, de a magyarországi erdőkben is csökken a madárállomány. Az elmúlt húsz évben összesen 30 madárfaj száma csökkent az élőhelyük romlásának következtében.
Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.
Természetes élőhelyek pusztítása, emberi tevékenység ide vagy oda, Ausztráliában az emlősök pusztulásának döntő százalékáért a házimacskák felelősek.
Az erdőirtásoknak jelentős szerepe van az állatokról emberre terjedő betegségek kialakulásában. Világszerte arra figyelmeztetnek a tudósok, hogy Kelet-Ázsiában és Brazíliában is nagy az esélye annak, hogy egy újabb járvány üsse fel a fejét. A jó hír viszont, hogy ezeket még megelőzhetjük.
Bár az erdőirtás nem szűnt meg, a mértéke csökkent – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legújabb jelentésében.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
A koronavírus-járvány rámutatott a jelenlegi rendszerek fenntarthatatlanságára, a globalizáció árnyoldalaira, de amint elkészül a vakcina, megint elfelejtünk majd mindent – mondja Jordán Ferenc hálózatkutató biológus, rendszerökológus, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének vezetője, akivel arról beszélgettünk, hogy miért nem vesszük komolyan a tudósok figyelmeztetéseit, és arról, hogy a kormányoknak, a cégeknek vagy az embereknek kell változást kicsikarniuk. Interjú.
Sokkal több állatfaj pusztulhat ki a kókuszültetvények miatt, mégis a pálmaolaj a közellenség.