„Egy, az Akadémiát hónapok óta cikkek sorozatával támadó napilap újságírója a HUN-REN egyik legkiválóbb kutatóközpontjában, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozó Pál Csaba és Papp Balázs akadémiai levelező taggá választásának kritikájával kívánta folytatni az Akadémia „leleplezését” – írta szombati állásfoglalásában Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra reagálva, hogy a minap a Magyar Nemzet az akadémia tagjai megválasztásának átláthatatlanságáról írt a két kutató példálózva.
A lap azt állította a nevezett akadémiai levelező tag kutatókról, hogy noha munkásságuk jórészt megegyezik, és önálló kutatásokkal alig rendelkeznek, mégis a Biológiai Tudományok Osztályának tagjaivá válhattak. Az MTA elnökének állásfoglalásából viszont kiderül, hogy a lap valamit nagyon benézett.
Freund Tamás (borítóképünkön) tételesen cáfolta a kormányzati szócsőnek számító lap állításait, és sorolta a kutatók érdemeit, kutatásaik fontosságát, eredményeiket. Jelezte, hogy ha valaki megkérdezné, „kiknek a példáján tanulmányozhatja, hogy milyen egy világszínvonalú kutatóműhely, hogyan dolgoznak a sikeres kutatók, akkor jó eséllyel Pál Csaba és Papp Balázs akadémikusokat, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatóprofesszorait javasolnánk”.
Taggá választásukkal emellett elismerték mint írta „az utánpótlás-nevelésben, a társadalmi problémák iránti érzékenységben és az ország mellett való elkötelezettségben mutatott példájukat is”.
Jelzi, hogy a két kutató kutatási területe az orvostudomány előtt álló legnagyobb kihívások egyikét érinti – az antibiotikum-rezisztenciát –, munkásságuk hasonlósága pedig abból fakad, hogy együttműködnek: egyikük kísérletes mikrobiológiai, másikuk számítógépes biológiai kutatócsoportja „tökéletes példa” az egymást erősítő együttműködésre.
Freund Tamás szerint egyéni kiválóságukhoz sem fér kétség, hiszen
- a legversenyképesebb európai és hazai pályázatokon nyertek el támogatást,
- elit nemzetközi tudományos tagsággal rendelkeznek,
- nagy presztízsű önálló publikációik,
- szabadalmaik innovációik vannak,
- mentori tevékenységet folytatnak.
Freund Tamás figyelmeztet az ilyen írások veszélyeire, „hatására a fiatal kutatók elbizonytalanodnak, hogy helyes út-e Magyarországon a szakmai összefogás és együttműködés”, illetve „a társadalom bizalma alaptalanul és indokolatlanul gyengül meg kutatói és tudományos intézményei kiválóságában és társadalmi hasznosságában”.
Mint írta,
Mindkét veszély elhárítása mindannyiunk – kutatók, fejlesztők, döntéshozók és polgárok – közös érdeke. Számítunk minden felkészült és felelős újságíróra is.
A HUN-REN inkább hallgat az ügyben
Az elnök azonban úgy tűnik, egyes tudós kollégáira nem számíthat. A HVG megbízható forrásokból úgy értesült, hogy az akadémia megkereste a betámadott kutatókat foglalkoztató, az akadémiáról a kormányzat által lecsonkolt, aztán tovább cincált kutatói hálózat, a HUN-REN elnökét, Gulyás Balázs neurobiológust, aki kis gondolkodási idő után elutasította, hogy maga is csatlakozzon az elnök állásfoglalásához. Az ügyben kérdéseket küldtünk a HUN-REN sajtóosztályának, hogy valóban így történt-e, miért és hogyan értékelik megtámadott kutatóik munkáját, ha válaszolnak beszámolunk róla.
Az, hogy miért pécézte ki magának most újra az MTA kutatóit a kormányzati propagandaosztag, kiderül a kérdéses cikkből: az a bajuk, hogy az akadémia biológusai a nyáron rávilágítottak, hogy az Orbán-kormány által az agyonmódosított alaptörvénybe beíratott gondolat, jelesen, hogy „az ember vagy férfi vagy nő”, egyszerűen nem igaz.
https://hvg.hu/itthon/20250610_mta-ember-ferfi-vagy-no-alaptorveny-biologusok
