#böjt


Nem az a kérdés, kibírunk-e öt napot evés nélkül – a longevitykutató, aki szerint a testünk többre képes, mint gondolnánk

A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.


Este 6 után ne együnk, reggel viszont mindenképp? – szakértő tanácsok és tévhitek az étkezések időzítéséről

Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.


Meddig gyötörjük magunkat csak azért, hogy tovább éljünk? – a hormézis titka

Ha egy rossz alvás, pár hét mozgáshiány vagy egy kisebb fertőzés is jobban megvisel, nem biztos, hogy csak az idő múlását érzed. A hormézis kutatása azt próbálja megérteni, miért nem az állandó kímélet, hanem a jól adagolt terhelés segít megőrizni a szervezet alkalmazkodóképességét. Mi történik a sejtekben, amikor egészséges stressz hatása alá kerül a szervezet? Melyek a hormézis tudományosan bizonyított módszerei, és mi az, amihez érdemes óvatosan hozzáállni?


Az „elég jó” étrend: nem a tökéletesség visz közelebb a hosszú élethez a szakember szerint

Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.


Három hét alatt 2,8 kilót fogytam, pedig nem is az volt a cél – mi mindenre jó a böjt?

Az időszakos böjtöt a legtöbben a napi 14–16 órás táplálékmegvonással azonosítják, holott léteznek ennél jóval hosszabb, többnapos ciklusokra épülő rendszerek is. Amikor egy időre elhagytam az étkezéseim felét, nemcsak az derült ki, mire képes a test, hanem az is, miért a mentális erőn múlik minden. Miért volt nehezebb 36 órás böjtöket tartani, mint 42 órásakat? Hogyan lehet könnyen havi 20 százalékkal csökkenteni a kalóriabevitelt Schwab Richárd szerint? És mikor válasszuk a böjtölést?




A legjobb böjtfajtákkal visszatalálhatunk önmagunkhoz

Böjtölni jó. Paradoxon, elvégre mégis csak hiányérzetről beszélünk, és éhezni nem jó. A böjt azonban több és más, mint az éhezés. Van benne szándékosság, jelenlét, céltudatosság. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását.




Csak most derült ki valami a fogyásról: ha betartja, az segít

Spanyol kutatók vizsgálta arra jutott, hogy az időszakos böjtölés során érdemes a nap első felére, minél korábbra időzíteni az étkezéseket, mert akkor a szervezet képes alaposabban feldolgozni a táplálékot. A felfedezés sokak számára jelenthet segítséget a fogyásban.



Schwab Richárd: Ha egy kiadós ivással zárul a száraz november, akkor semmit sem ért

Nem kevés egészségügyi előnye van az alkoholmentesen töltött időszakoknak, így a száraz novembernek is, de leginkább akkor, ha ésszel csináljuk: nem jó, ha egy hónapig fantát, kólát, cukros limonádékat iszunk alternatívaként, ahogy az sem, ha kiadós ivászattal vetünk véget az absztinenciának. Schwab Richárd gasztroenterológussal, Sztankovics Márta dietetikussal és Farkas Fruzsina sommelier-vel beszélgettünk.




Böjtöljünk, de ne ész nélkül

A böjt nem divat, hanem egy étkezési stratégia, és sok élettani előnnyel jár – ha jól csináljuk. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember tett helyre néhány tévhitet a koplalás körül a HVG-nek adott interjúban.




Hogyan törjük meg a vízböjtöt?

A koplalást jól befejezni legalább olyan fontos, mint jól végigcsinálni. Ráadásul minél hosszabb ideig koplalunk, annál fontosabb, hogy megfontoltan és okosan kezdjünk el ismét enni.