Az időszakos böjt (intermittent fasting, IF) úgy definiálható, mint a koplalás és az étkezési időszakok váltakozása. Jelenleg a legnépszerűbb formája az 5:2-es, azaz öt napig normális étkezés, majd kétnapos koplalás. Ez a módszer segíthet a súlykontrollban és a zsírégetésben, csökkentheti a vércukor- és a koleszterinszintet, sőt, vannak, akik jobban tudnak koncentrálni a böjt alatt.

Azonban ebben az esetben sem csupán előnyök vannak, és a hátrányok egyike, meglepő módon, a szőrnövekedéssel van kapcsolatban. Egérkísérletekből kiderült, hogy bár a rágcsálóknál is járhat egészségügyi előnyökkel a rövid távú éhezés, sőt akár az élettartamuk is növekedhet, azonban vannak olyan sejt-és szövettípusok, amelyeknek inkább árt a koplalás.

A kínai Westlake Egyetem kutatói a szőrnövekedést vizsgálták. Leborotválták kísérleti egereiket, és váltakozó napos koplalásnak vetették alá őket: az állatok 24 órán át koplaltak, majd a következő 24 órában a szokásos étrendjüket ették. A három hónapos vizsgálat végére a diétázó egerek szőrzete nem nőtt úgy vissza, mint az ugyancsak borotvált, hasonló mennyiségű kalóriát evő, ám nem böjtölé kontrollállatoké.

A kutatók – olvasható a Nature folyóiratban – a szőrtüsző őssejtek pusztulásával magyarázták ezt a hatást. További kísérletek kimutatták, hogy az időszakos koplalás beindította a kommunikációt a mellékvesék, a stresszhormonokat termelő szervek és a bőr zsírsejtjei között. Ez utóbbiak zsírsavnak nevezett molekulákat szabadítanak fel. A zsírsavak megzavarták az őssejtek anyagcseréjét, és olyan károsodást okoztak, amely egyes esetekben az őssejtek pusztulásához vezetett. A diéta előtt és alatt antioxidáns krém alkalmazása megakadályozta a szőrnövekedés lelassulását, ami arra utal, hogy ez a hatás nem elkerülhetetlen.

Az emberi szőrszálak az étrendi változásokra érzékeny (mesterségesen színezett) őssejteket tartalmazó tüszőkből sarjadnak ki

Nature/Dr. Keith Wheeler

Annak megállapítására, hogy ez a hatás igaz-e az emberekre is, a kutatók véletlenszerűen 49 embert osztottak be időszakos böjtölésre, illetve egy kontrollcsoportba, amelynek a tagjai időkorlátozás nélkül étkeztek. A böjtölők hajnövekedése 18 százalékkal lassabb volt, mint a kontrollcsoport tagjaié. A molekuláris tesztek bizonyítékot találtak arra, hogy az egereknél megfigyelthez hasonló mechanizmus lehet felelős ezért a hatásért. A szakemberek mindezt azzal magyarázzák, hogy időszakos böjt esetén a szervezet nem tudja, mikor kap legközelebb ételt, és így igyekszik megvédeni a központi szerveket, miközben mellőzi azokat, amelyek nélkülözhetők.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.